Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

54 61. §. — Szolgáltatások értéke. az alapulvételével követelje. Minthogy ezzel szemben a pénzügyigazgatóság az illetéket, a kincstár további követelésének a fenntartása nélkül, csak a 15 évi ellenérték után vette követelésbe, a határozat a panaszosra nem sérelmes. (1370. számú elvi jelentőségű határozat. — 1917.) Ha a. jogügylet után járó illetéket évenként, a megelőző évben tényleg teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után kell kiszabni, az évi részletek kiszabása akkor is csak a szerződés fennállásának időtartamára teljesíthető, ha a bizonytalan időre kötött szerződés három évnél ko^ rabban szűnik meg. Az illetékezett szerződés 10. és 13. pontja szerint, Sz. F. munkásságának a díja, az általa eladott áruk tényleg befolyf árának bizonyos százalékaiban van megállapítva, évi díjazás összege változó, úgy hogy nem állapítható meg az, hogy a következő évben mennyi lesz az illeték alapja. Ezért az 19S4-.IV. tc. 2. §-ához tartozó a) melléklet B. III. pont (4) bekezdés szerint itt is alkalmazandó (3) bekezdésének rendelkezése szerint az illetéket évenkint a megelőző évben tényleg teljesített szolgáltatás után kell kiszabni. Minhogy a kiszabás nem így történt azért a rendelkező rész szerinti intézkedés vált szükségessé. önként értetődik ily kiszabás mellett az, hogy határozatlan időre kötött szerződésnél is, az esetben, ha a szerződés az illetékszabályok 61. §. e) pontjában írt 3 év előtt megszűnik, az illetéket csak a szerződés megszűnése napjáig lehet kiszabni, mert ez idő után illeték alapjául szolgálható, tényleg teljesített szolgáltatás nincs. (1867. számú elvi jelentőségű határozat. — 1935.) Bizonytalan esélyeiktől függő oly jogügylet után. melyben a szolgáltatás értéke határozott összegben nincs kitüntetve, de annak legfőbb mértéke ki van téve és az illeték a legfőbb méíték alapján szabatik meg, a félnek joga van igényelni a kiszabott illeték utólagos kiegyenlítését. A vonatkozó szerződés szövegéből kitűnik, hogy az évenként átveendő famennyiség 100.000, esetleg 150.000 négyzetölig terjedhet, s hogy a szerződés 1909 január 20-ig tart ugyan, de előbb is megszűnik, ha alkalmas és elegendő fa nem találtatik. Kétségtelen tehát, hogy a jelen esetben úgy az évi vételár, mint a szerződés tartama bizonytalan esélyektől függ és így a félnek joga van az illetékszabályok 73. §-a alapján igétehát kir. ;atóság által illetékalapul vett