Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

89. §. — Bélyegilletékért kötelezettség. 55< nyelni, hogy a vételár legfőbb mértéke (maximuma) alapján kiszabott illeték, a jogügylet teljes lebonyolítása után kiegyenlítessék. (31. számú elvi jelenetőségű határozat. — 1897.) 89. §. Bélyegilleték lerovása iránti kötelezettség. Mindazoknál a kétoldalú jogügyleteknél, amelyek okirati illeték alá esnek, az illetékfizetési kötelezettség sortartás nélkül egyetemleges; más kétoldalulag kötelező jogügyleteknél az 1920. évi XXXIV. tc.-nek fizetési kötelezettséget megállapító nem vitás rendelkezései irányadók. Az illetékszabályok 1. §-ának 1. és 2. pontjai szerint az ingatlan vagy ingó javaknak visszterhes vagy visszteher nélküli jogügylet által történő átruházása* a 3. pont szerint pedig minden egyéb jogügyletről kiállított irat képezi a bélyeg- és jogilleték tárgyát. A kétoldalú jogügyletek illetékét is magukban foglaló eme három pont rendelkezései éles megkülönböztetést tesznek abban az irányban, hogy mely esetekben esnek ezek a jogügyletek jogügyleti és mely esetekben okirati illeték alá. A jogügylet esik illeték alá az 1. és 2 pont szerint, ha azáltal ingatlan javak tulajdonjoga, használati vagy haszonélvezeti szolgalma, visszteherrel vagy anélkül átruháztatik, továbbá ingóságoknak élők között és ezek közti halálesetre szóló ajándékozásai (111. díjj. 1. tét. B. p. 111, díij, 2, tét, B, pö — míg a 3. pont szerint minden egyéb jogügyletnél az arról kiállított irat képezi a bélyeg- és jogilleték tárgyát. Ezen rendelkezések szerint pedig a kétoldalú jogügyleteknél az okirati és ügyleti illeték közti megkülönböztetésnek van helye, azért is, mert ez a megkülönböztetés végigvonul az illetékszabályok és illetékdíjjegyzék egész rendszerén s az illetékkiszabásoknak az illeték mi módon való lerovása iránt intézkedő 4. és 5. §-aiban is már ez a megkülönböztetés érvényesül, amidőn magától értetődően a kétoldalú jogügyletekre is kiterjedően más természetű illetéket állapít meg azok után a jogügyletek után, amelyek okirati illeték alá (értékfokozat) és mást, amelyek ügyleti illeték alá tartoznak (értékszázalék). Ez a megkülönböztetés a feltett kérdés megoldásánál is döntőleg esik latba. Ugyanis a bélyeg- és illetékszabályoknak a fizetési kötelezettséget megállapító 89. és 95. §-ai is ezt a rendszert követik. Az illetékszabályok 89. §. a) pontja és a 96. §-nak azzal kongruens 1. pontja megkülönbözteti és külön választja azokat a kétoldalú jogügyleteket, amelyeknél az azokról kiállí-