Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

52. §. — Ügyletújítás. 27 mégis, hogy a szóbanforgó és átvett 190.000 K tartozásért az első okiratban J. I. és neje egyetemlegesen, az utóbbi okiratban pedig az özvegy egyedül vállalt személyes fizetési kötelezettséget. Ez utóbbi okirattól szintén II. fokozatú illetéket követelnek. E követelésnek azonban nincs jogi alapja, mert a most ismertetett tényállásból kitűnik, hogy mindkét okirat ugyanazon tartozás átvállalásáról lett kiállítva s az utóbbi okirat harmadik személy hozzájárulása nélkül létesült, panaszos cáfolatlanul hagyott állítása szerint csak azért, mert férje időközben elhalt s a hitelező intézet kívánta az új okirat kiállítását, melyben sem a jogalap, sem az ügylet tárgya megváltoztatva nem lett, amiből kövekezik, hogy az új okirat a jogügylet megújítását nem tartalmazza, az illetékszabályok 52. §-a értelmében okirati illeték nem jár, az 1 K állandó illeték pedig a szerződésen lerovatott. (610. számú elvi jelentőségű határozat. — 1904.) A bérnek vagy a haszonbérnek sem a felemelése sem a leszállítása nem érinti az eredeti szerződés után kiszabott illetékeket, ennélfogva: a felemeléssel kapcsolatban csak a kikötött többletfizetés értéke alapján van illetékkiszabásnak helye, a leszállítással kapcsolatban pedig az eredeti szerződési illeték megfelelő részének törlésére vagy visszatérítésére igény nem keletkezik. Mint már régebben többször is, a legutóbbi időben ismét felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy a bérnek vagy a haszonbérnek felemelését vagy leszállítását az illeték szempontjából ügyletújításnak kell-e tekinteni. Ennek a kérdésnek eldöntéséhez jelentős illetékjogi következmények fűződnek, mert: ha a bér vagy haszonbér összegének módosítása ügyletújításnak tekintetnék, akkor az illetékszabályok 53. §-a b) pontjának első mondata szerint, a szerződési időnek arra a részére, amely a módosítás hatálybalépésétől még hátra van, a módosított bér vagy haszonbér egész öszegének figyelembevételével a teljes szerződési illetéket ki kellene szabni, de ezzel szemben — minthogy az újítás az eredeti szerződést megszünteti — az illetékszabályok 101. §-ának második bekezdéséből következően, az eredeti szerződés után kiszabott illetéknek azt a részét, amely a módosítás hatálybalépéséig le nem járt szerződési időre esik, törölni vagy visszatéríteni kellene; ha ellenben a bér vagy haszonbér összegének módosítását nem lehet ügyletújításnak tekinteni, akkor az ilyen módosítást tartalmazó ügylet az alapügyleti illetékre nem is lehet befolyással, vagyis nem az alapügylettel együtt, azzal egybe-