Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

20 43. §. — Bélyeglerovás érvénytelensége. elrendelő határozat meghozatalának időpontját, 2. az elrendelt intézkedés tényleges foganatosítását, vagyis a telekkönyvbe való bevezetést és 3. közbeesőleg, a telekkönyvi hatóság foganatosítást elrendelő határozatának jogerőre emelkedését. Mind a három mozzanatnak van illetékjogi jelentősége, de a jog megnyílta szempontjából jelentősége csak a bejegyzést elrendelő telekkönyvi hatósági végzés meghozatala napjának van. A bejegyzés ugyanis ezen a határozaton nyugszik. A telekkönyvbe történő bevezetésnek a napja meg sem állapítható, az a telekkönyvből ki sem tűnik és arról a kiszabó hatóság nem is értesülhet. A bejegyzés elrendelése után következő öszszes mozzanatok csak az illeték visszatérítésére, illetve törlésére nyújthatnak jogalapot. IV. A kiszabás joga szempontjából végül a telekkönyvi hatóság végzésének a kiszabó hatósághoz való megérkezésének napja sem döntő. A bejegyzést rendelő végzésnek a kiszabó hatósághoz való kézbesítése a kiszabás gyakorlásának lehetőségét nyújtja, de nem ezen nyugszik a kiszabás joga. (240. számú jogegységi megállapodás. — Í935.) 43. §. A bélyegjegy mikor tekintendő nem létezőnek. Egymagában amiatt, hogy a bélyeg eredeti ragasztóanyaga részben vagy egészben hiányzik, vagyis hogy felragasztásához idegen ragasztóanyagot használtak, illetve, hogy annak hátlapjához idegen papirosanyag tapad, a felragasztott bélyeget nem lehet már használtnak és ezért nem létezőnek tekinteni. A panaszostól az illetéket a b-i törvényszékhez, mint cégbírósághoz Ct. 283—1934. szám alatt benyújtott és összesen 40 P értékű bélyeggel ellátott beadvány után azért követelik, mert a m. kir, állami nyomda műszaki megállapítása szerint, a szóban lévő bélyegek közül 1 darab 5 P-s és 1 darab 2 P-s bélyeg hátoldalához idegen papirosmaradvány tapad, a többi bélyegnek eredeti ragasztóanyaga pedig részben vagy teljesen hiányzik, s ennek alapján a pénügyigazgatóság a bélyegeket „gyanúsaknak s ennek következtében nem létezőknek" tekinti. A panaszos arra utal, hogy a törvényszéknek egyik irodaigazgatója ellen fegyelmi eljárás folyt, amely megállapította, hogy az irodaigazgató leszedte a bélyegjegyeket a beadványokról s azokat más beadványokra ragasztotta. Valószínű, hogy a szóbanlevő beadvány bélyegeivel is ez történt. Ezért azonban a panaszostól a már lerótt illetéket újból nem lehet követelni.