Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
46. §• Egy íven több okirat. 21 Az illetékkövetelés ellen emelt panasz, más indokból bár, •de alapos. Azt, hogy a valamely iratra felragasztott bélyegjegyet, mely esetben kell nem létezőnek tekinteni, az illetékszabályok 43. §-ának a—e) pontjai határozzák meg. Minthogy ezek között nincs felsorolva az az adott eset, hogy a bélyegjegy eredeti ragasztóanyaga részben vagy egészben hiányzik (vagyis felragasztásához idegen ragasztóanyagot használtak), illetve, hogy annak hátlapjához idegen papirosanyag tapad, a szóbanlevő beadványon felragasztott bélyegjegyeket nem lehet nem létezőknek tekinteni, s ennek folytán nincs helye sem egyszeres, sem az illetékrövidítés esetére büntetésként kiszabandó felemelt illeték követelésének. (1991. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.) A szabályellenesen felragasztott bélyeg jegy értéke a lelet alapján kiszabott egyszeres illetékbe is beszámítható. Ha a kir. kincstár a fennálló törvények alapján valamely szabálytalanul felhasznált bélyegjegyet nemlétezőnek tekint, ebből önként folyik a félnek az a joga, hogy az általa felhasznált, de nemlétezőnek tekintett bélyeg értékének megtérítését igényelhesse, illetve, hogy az a tőle követelt illetékbe betudassék, minthogy a betudás nem más, mint a tartozatlan lerovás megtérítése, már pedig nyilvánvaló dolog, hogy valamely lerovás tartozatlan volta nem tehető attól a körülménytől függővé, hogy jár-e felemelt illeték vagy sem. Különben is általános jogelvként áll fenn, hogy súlyosabb beszámítás alá esik az, ha valaki bélyeglerovási kötelezettségének egyáltalában nem tesz eleget, mint aki a bélyeget szabálytalanul rója le. Ez az elv érvényesül az illetéktörvényekben is, nevezetesen az 1881:XXVI. te, 7. §-ában, mely szerint az I. fokozatú váltóilleték lerovásának elmulasztása öO^szeres, szabálytalan lerovása pedig csak 10-szeres felemelt illetékkel van sújtva, s így már ezért sem lenne indokolt, hogy súlyosabban bűnhődjék az, aki lerovási kötelezettségének szabálytalanul tesz eleget, mint aki annak egyáltalában nem tesz eleget. (66. számú jogegységi és 812. számú elvi jelentőségű határozat. — 1908). *6. §• Egy íven többrendbeli okirat. Több személy egészségi állapotáról szóló bizonyítvány csak 1 K illeték alá esik.