Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

46. §• ­Egy íven több okirat. 21 Az illetékkövetelés ellen emelt panasz, más indokból bár, •de alapos. Azt, hogy a valamely iratra felragasztott bélyegjegyet, mely esetben kell nem létezőnek tekinteni, az illetékszabályok 43. §-ának a—e) pontjai határozzák meg. Minthogy ezek kö­zött nincs felsorolva az az adott eset, hogy a bélyegjegy ere­deti ragasztóanyaga részben vagy egészben hiányzik (vagyis felragasztásához idegen ragasztóanyagot használtak), illetve, hogy annak hátlapjához idegen papirosanyag tapad, a szóbanlevő beadványon felragasztott bélyegjegyeket nem lehet nem létezőknek tekinteni, s ennek folytán nincs helye sem egyszeres, sem az illetékrövidítés esetére büntetésként kiszabandó felemelt illeték követelésének. (1991. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.) A szabályellenesen felragasztott bélyeg jegy értéke a lelet alap­ján kiszabott egyszeres illetékbe is beszámítható. Ha a kir. kincstár a fennálló törvények alapján valamely szabálytalanul felhasznált bélyegjegyet nemlétezőnek tekint, ebből önként folyik a félnek az a joga, hogy az általa fel­használt, de nemlétezőnek tekintett bélyeg értékének megtérí­tését igényelhesse, illetve, hogy az a tőle követelt illetékbe be­tudassék, minthogy a betudás nem más, mint a tartozatlan le­rovás megtérítése, már pedig nyilvánvaló dolog, hogy vala­mely lerovás tartozatlan volta nem tehető attól a körülmény­től függővé, hogy jár-e felemelt illeték vagy sem. Különben is általános jogelvként áll fenn, hogy súlyosabb beszámítás alá esik az, ha valaki bélyeglerovási kötelezettségének egyál­talában nem tesz eleget, mint aki a bélyeget szabálytalanul rója le. Ez az elv érvényesül az illetéktörvényekben is, neve­zetesen az 1881:XXVI. te, 7. §-ában, mely szerint az I. foko­zatú váltóilleték lerovásának elmulasztása öO^szeres, szabály­talan lerovása pedig csak 10-szeres felemelt illetékkel van sújtva, s így már ezért sem lenne indokolt, hogy súlyosabban bűnhődjék az, aki lerovási kötelezettségének szabálytalanul tesz eleget, mint aki annak egyáltalában nem tesz eleget. (66. számú jogegységi és 812. számú elvi jelentőségű határo­zat. — 1908). *6. §• Egy íven többrendbeli okirat. Több személy egészségi állapotáról szóló bizonyítvány csak 1 K illeték alá esik.

Next

/
Thumbnails
Contents