Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

w. §. Bejegyzési illeték bélyegekben. 19 közölt telekkönyvi bejegyzések. Az illetékdíjjegyzék 16, tétele már a megnevezésben: „bejegyzések a telekkönyvbe" megjelölést használja. Az illeték tehát a kifejezett rendelkezések értelmében a bejegyzés után jár és a kötelezettség a bejegyzéssel áll elő. A bejegyzési illeték lerovásának illetékrendszerünkben két módja van: a kötelezőleg bélyegjegyekben és a készpénzben, kiszabás útján való lerovás módja. A kötelezőleg bélyegjegyekben lerovandó bejegyzési illetékekre, az illetékszabályok 24. §-ának 1. bekezdése akként rendelkezik, hogy a lerovandó illetéket a beadvány első (vagy egyedüli) példányára kell ragasztani. Ezt a rendelkezést nyilvánvaló kezeilési okok tették szükségessé. De a kezelési szükségből felállított lerovási mód dacára az alapgondolatot a 24. §. 3. bekezdése itt is érvényesíti, mert a kért bejegyzés megtagadása esetén a bírói határozat jogerőre emelkedése után, a bélyegjegyekben lerótt illeték pénzértékét hivatalból kiutalványozni rendeli. Az illetékszabályok 24. §-ának 2. bekezdése a készpénzben járó illetéknek bélyegjegyekben való lerovására is lehetőséget biztosít. Ez a lerovási mód azonban a 24. §. 2. bekezdésének szövegezése szerint is a féltől függ, akit e tekintetben szabad választás illet meg, de az illetéknek mind pénzben, mind bélyegjegyekkel történt lerovása előzetes. Az illetékszabályok szerint tehát a kincstár joga a lerótt illetékhez még nem nyílt meg és a fél nem is köteles azt a kiszabás előtt leróni, de joga van azt előre, tehát még a jog megnyílta előtt is leróni. II. Azon a jogi tényen, hogy a felhívott illetékszabály értelmében, a bejegyzési illetéknek tárgya maga a bejegyzés ténye, nem változtat a tkvi rendtartás 61. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely a bejegyzés hatályát, ennek megtörténte után, visszamenőleg a kérvény iktatási sorrendjéig kiterjeszti. A telekkönyvi rendtartás a különleges jogrendszer szükséges sajátosságaként a 61. §-ban a telekkönyvi elsőbbség intézményét szabáyozza. Az illetékjog azonban a bejegyzéshez az illeték fizetése szempontjából ilyen visszamenő hatályt nem létesít és nem is létesíthet, mert itt nem a bejegyzésnek harmadik személyekkel szemben való jogi hatásáról, hanem arról van szó, hogy a kincstár joga mikor nyilik meg a féllel szemben. III. A kincstárnak az illetékhez való joga a bejegyzéssel és nem a bejegyzési kéréssel keletkezik. A bejegyzésnek több mozzanatát és időpontját különböztethetjük meg: 1., a kérvény, illetve a megkeresés, rendelkezés elintézését (tkvi rendtartás 60. §.) az elintézésre jogosult bírói közeg (tkvi rendtartás 127. §.) részéről, tehát a foganatosítást 2