Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. 183 A büntetőperben való felhasználás folytán ugyanis a levél illetékjogi helyzete — a lerovása kötelezettség időpontjától eltekintve, — ugyanaz, mintha a levelet a felételes illetékmentesség meg nem illetve volna, tekintve, hogy az 1914.XLIII. tc. 53. §. és 86. §-ának ezzel ellenkező szabályai csak a polgári bíróság előtt való felhasználás esetére alkottak szabályt, s ezen nem változtat a némely bűnvádi eljárásban lerovandó illetékeket szabályozó 7400/1931. P. M. számú rendelet sem, mert az az 1914:XLIII. tc.-ben foglalt illetékügyi jogszabályoknak megfelelő alkalmazását kifejezetten csak az eljárásban felmerülő törvénykezési illetékek tekintetében rendelte el. Minthogy a levélbe foglalt jogügylet részben vállalkozási részben pedig önálló munkavállalási szerződés, azoknak az 5100/1931. M. E. számú rendelet 37. szakaszában, a kikötött 6500 pengő ellenérték 3%-ában meghatározott 195 pengő illetékét és a 203Ü/19Ö2. M. E. számú rendelet 15. és 16. szakasza szerint járó 39 pengő rendkívüli pótlékát törvényesen követeli a pénzügyigazgatóság a panaszostól. A panaszos alap nélkül vitatja, hogy mert az okiratot a cégszöveg elhagyásával D. J. csak a saját nevének használatával írta alá, a jogügyletnek ő, és nem a panaszos cég az ügyletkötő fele, mert a levelet úgynevezett cégpapiroson állították ki, tehát fejében feltünteti, hogy azt a cég intézte Sz. L -hoz, ami egyébként abból is kitűnik, hogy a levél a szokásos ellenlevélalakban kiállítva idézi Sz. L.-nak a panaszoshoz írt levelét s annak címzettjeként a panaszos céget jelöli meg, amely körülmények bizonyítják, hogy a levél kiállítójának, vagyis ügyletkötő félnek a panaszos céget kell tekinteni, minthogy D." J. a cég ügyvezető igazgatója volt, aki az ügyletet, ebben a minőségében, külön meghatalmazás nélkül is (K. T. 38. szakasz) jogosult volt a cég képviseletében megkötni, amit a panaszos a perben kifejezetten elismert. (2011. számú elvi jelentőségű határozat. — 1939.) Ügyvéd által, külföldi peresfele nevében, a bíróság előtt hasz^ nált feltételesen illetékmentes kereskedelmi levélnek az illetékéért, a külföldi peresfelet képviselő ügyvéd felelős. (493. számú elvi jelentőségű határeozat. — 1903.) Indokolás az Hl. szab. 97. §-ánál. A perben használt kereskedelmi levélen lerótt illeték nem téríthető vissza azon a címen, hogy a per tárgyalás és ítélet nélkül megszűnt. A kérdéses illetéknek teljes törlése iránti kérelmet e helyütt sem lehetett alaposnak elismerni, mert nem vitás, hogy