Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

184 60. tétel. — Kezességi okiratok. az illetékkiszabás alapjául szolgált és az illetékdíj jegyzék 59. tételének 4. pontja értelmében feltételesen illetékmentes ke­reskedelmi levelet a panaszos, a L. J. ellen a kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél folytatott kereskedelmi per azon ke­resetleveléhez, mellyel az illető kereskedelmi levélben fog­lalt ügylet megálapítását, jogérvényes létrejöttét és az alpe­resre kötelező voltát kérte ítéletileg kimondani, tényleg becsa­tolta, s így e becsatolást megelőzőleg beállott a panaszosnak az illetékszabályok 9. §-án és a 22. §. 2. pontján alapuló az a kötelessége, hogy a kérdéses illetékmentes kereskedelmi levél után, az 59. tétel 5. pontja szerint beálló illetékkötelezett­ségre való figyelemmel, a kereskedelmi levélben foglalt ügylet természetének megfelelő illetéket, akár bélyegj egyek­kel, akár illetékkiszabás végett való bemutatás útján lerój ja. A kérdéses levélnek bíróság előtt való használata ugyanis te­kintet nélkül a bíróság előtti eljárás, per stb. fejleményeire egymagában megalapítja az illetékkötelezettséget, illetőleg a feltételes illetékmentességnek megszűnését. — Az ily okból és ily módon bélyegben lerótt, vagy készpénzben való lerovás végett kiszabott illeték visszatérítésére, avagy törlésére, az a később bekövetkezett körülmény, hogy a per, letárgyalása és ítélethozatal előtt megszűnt, nem szolgálhat törvényes indokul, mert azt a korábbi tényt, mely az illetékkötelezett­ség bekövetkezését előidézte, meg nem történtté nem te­heti, s mert az ily feltételesen illetékmentes kereskedelmi le­vélnek illetékkötelessé válását, az ez alapon járó illeték ese­dékességét, a törvény egyáltalában nem ahhoz köti, hogy a bíróság, mely előtt azt a fél használta és bemutatta, tár­gyalta-e a pert, a levelet bizonyítékul értékelte-e és ítéletet hozott-e, hanem egyedül ahhoz a tényhez, hogy a levél a bíró­ság előtt használtatott s bemutattatott legyen. Ez pedig a pa­naszolt esetben vitatlanul megtörtént. (1196. számú elvi jelentőségű határozat. — 1914. és 1350. számú elvi jelentőségű határozat. — 1917.) 60. tétel. 5100IÍ931. M. E. sz. r. 2. §. (1) bekezdés és 35. §. 68.200/1927. P. M. sz. r. 11. §.; mO/1929. M. E. sz. r. h. Kezességi okiratok. A főügyletet tartalmazó okirat teljes kiállítása (aláírása) után kiállított kezességi nyilakozatot akkor sem lehet a főügyletiől készült okiratban bennfoglaltnak tekinteni, ha a kezességi nyi­latkozatot ugyanarra a papirosra, ugyanazzal a keltezéssel, ugyanazokkal a tanukkal írják, mint a főügyletet,

Next

/
Thumbnails
Contents