Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. 163 léssé tenné s a törvény által célzott kedvezmény meghiúsulna. (97. számú jogegységi és 1048. számú eivi jelentőségű határozat. — 1911.) A kereskedelmi levelet a feltételes illetékmentesség, ha ahhoz a megkívánt egyéb feltételek megvannak, megilleti akkor is, ha a levélben a tulajdonjog fenntartása, a vételárnak jelzálogi biztosítása, vagy a jogügyletből származó perekre nézve bírói hatáskör vagy illetékesség iránt is van kikötés. A kereskedelmi levél feltételes illetékmentessége tekintetében a levél tartalma csak annyiban döntő, hogy nem tartalmazhatja az 59. tétel 4. pontjának második bekezdésében felsorolt jogügyletek valamelyikét, mert ha ilyen jogügyletet tartalmaz, akkor — az 59. tétel 4. pontjának második bekezdése értelmében „a levél okiratnak tekintetik s mint ilyen illetékkötelezettség alá vétetik." Az okirat fogalmának meghatározására jogszabály nincs. Tehát azt szóeleimzés útján határozhatjuk meg. Ennek alapján pedig okirat minden olyan irat, amelyet valamely okból írnak. A levél, — miként az irat is — az okiratnak egyik alakja. Mert minden jogügyletről kiállítandó okiratot lehet levélalakban írni, a váltót is, a kötelezvényt is. Ezt éppen az ill. szab. 59. tétel 4. pontjának a második bekezdése is kifejezésre 'futtatja az által, hogy ott arra az esetre intézkedik, ha „a levélalak váltó, kötelezvény stb. kiállítására használtatik". A levélalakban írt adásvételi szerződés pld. éppen úgy okirat, mint az ilyen alakban írt kötelezvény vagy váltó, avagy az 59. tétel 4. pontjának második bekezdésében felsorolt többi irat. Az 59. tétel 4. pontjának első bekezdésében megkövetelt többi követelmény fennforgása mellett az adásvételi ügyletről kiállított kereskedelmi levél mégis feltételesen illetékmentes, míg a második bekezdésben felsoroltakról kiállított levélalakú okiratok feltétlenül illetékkötelesek. Ezekből látszik, hogy az 59. tétel 4. pontjánák első és második bekezdése közti különbségnek a lényege nem az, hogy az egyik esetben a levél okirat s a másikban nem az, hanem hogy a levél mit tartalmaz, s a második bekezdés nem azt fejezi ki, hogy a levélalakú irat csak akkor okirat, amikor a levélalak az ott felsoroltak megírására használtatik, hanem azt, hogy az feltétlenül illetékkötelezettség alá eső okirat Az 59. tétel 4 pontjának második bekezdésében foglalt felsorolás pedig kizárólagos. A kir, közigazgatási bíróság a 126. sz. jogegységi döntésben is annak az álláspontnak adott kifejezést, hogy az olyan jogügyleti tartalom, amely az 59. tétel 4. pontjának második 11*