Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

164 59. tétel — Kereskedők és iparosok levelei. bekezdésében felemlítve nincs, „a levél formájú okirat" illetékmentességére befolyást nem gyakorol. Az ill. díjj. 59. tétel 4. pontjának második bekezdésében pedig a feltétlen illetékkötelezettséget maga után vonó okként nincs felemlítve, sem az, hogy a levélben a tulajdonjog fenntartása, sem az, hogy a vételárnak jelzálogi biztosítása, sem pedig az, hogy a jogügyletből származó perekre nézve bírói hatáskör vagy illetékesség iránt intézkednek. Azért ily kikötések a kereskedelmi levelet — ha annál a feltételes illetékmentesség egyéb feltételei megvannak — feltétlenül illetékkötelesekké nem teszik. Az — ami az ellenkező álláspontot elfoglaló határozatok indokolásának lényegét képezi — hogy ily kikötések érvényessége szempontjából, egyes jogszabályokban okirat kívántatik, a fentiek mellett közömbös. (172. számú jogegységi megállapodás. - 1932.) Az ingókra vonatkozó adásvételi jogügyletet tartalmazó feltetelesen illetékmentes kereskedelmi levél, feltételes illetékméntességét nem szünteti meg az a körülmény, hogy abban a vevő a vételár erejéig jelzálogi biztosítást nyújt. A panaszolt illeték perben használt s gazdasági gép vételéről szóló kereskedelmi levél után van előírva, még pedig nem az azt a perben használó gépgyár, hanem a panaszosok, mint vevők terhére azért, mert a kereskedelmi levél nemcsak a gyár üzlete tárgyára vonatkozó jogügyletet, tudnillik gép vételét, hanem jelzáloglekötési jogügyletet vagyis bekebelezési engedélyt is tartalmaz. Azt, hogy az illeték lerovása különben — ha tudniillik a kereskedelmi levél bekebelezési engedéjyt nem tartalmazna — a perben az azt használó gyár terhére volna előírandó, a kir. pénzügyigazgatóság sem teszi vitássá, s a panaszolt végzésével az illetéket a panaszosok terhére csak azért tartja fenn, mert a kereskdelmi levél bekebelezési engedélyt is tartalmazván, feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél jellegével nem bírt, tehát már kiállításakor és pedig a panaszosok, mint kiállítók által szabályszerűen felbélyegzendő lett volna. üz a határozat azért nem törvényes, mert az illetékdíjjegyzék 59. tétel 4. pontja a kereskedők és iparüzőknek az üzletük tárgyaira vonatkozólag kiállított leveleit feltételesen felmenti az illetékkötelezettség alól, tekintet nélkül arra, hogy hány jogügyletet tartalmaznak s a feltételes mentességnek egyetlen feltétele az, ho^y a levélben foglalt jogügylet vagy jogügyletek az üzlét tárgyaira vonatkozzanak s ne tartozzanak az ugyanezen díjjegyzéki pontban felsorolt kivételek közé. E szerint közömbös az, hogy a kereskedelmi levél a gép vételére