Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

162 59. tétel — Kereskedők és iparosok levelei. a levél címzettjének, dr. M. J.-nak az eredeti aláírása hiányzik, az okirat nem vesztette el sem a levélalakját, sem az egyoldalúságát, s mert az ill. díjj. 59. tételének 4. pontja értelmében a kereskedők által üzletük tárgyaira vonatkozólag kiállított levelek feltételesen illetékmentesek, tekintettel arra, hogy a szóbanlévő levelet, a felek sem a bíróságnál, sem más hatóságnál hivatalos célra nem használták fel, s ennek folytán illetékmentessége meg nem szűnt, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (2002. számú elvi jelentőségű határozat. — 1939.) A kereskedelmi és iparüzlettel összefüggő, azzal vonatkozásban levő jogügyletnek, kereskedő és nem kereskedő között levél útján való megkötése esetében az illetékdíjjegyzék 59. tételének 4. pontjában megadott feltételes illetékmentesség a nem kereskedő által a kereskedőhöz intézett levélre is kiterjed. Az 1864. évi február hó 29-i osztrák illetéknovellának az 1868:XX1II. tc. által ideiglenesen, az 1875:XXV. tc. által pedig véglegesen és változatlanul fenntartott 9. §-ában levő első bekezdés szerint — amely az illetékszabályok 1868. évi magyar hivatalos összeállításában a díjjegyzék 59. tételének 4. pontjaként csaknem szószerint való fordításban van felvéve — nem a kereskedők és iparűzök által saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyaira vonatkozólag kiállított levelek, legyenek ezek bár más személyekhez is intézve, hanem a kereskedőknek és iparűzőknek kereskedelmi és iparüzletük tárgyairól egymással és más személyekkel való és arra vonatkozó jogügyletet tartalmazó levelezései mentesek feltételesen az illeték alól. Hogy ez a mentesség érvényesülhessen, annak az egymással váltott mindkét levelet szükségképen meg kell illetnie, mert a két levél együttesen bizonyítván a jogügylet létrejöttét, azok együtt helyettesítik a két fél jognyilatkozatát egy papiroson egyesítő okiratot. — A szóban lévő illetékmentesség nem csak a kereskedőt és iparűzőt, meg azt a kereskedőt és iparűzőt megillető személyes mentesség, akihez a kereskedő vagy iparűző a jogügyletet tartalmazó levelet intézi, hanem az ügyletben résztvevő feleket általában, tehát a nem kereskedőt vagy iparűzőt akkor is megillető személyes mentesség, amikor ő intézi a levelet, akár válaszolva, akár kezdeményezve a kereskedőhöz vagy iparűzőhöz. Ha a mentesség ilyen esetekben a nem kereskedőt vagy iparűzőt nem illetné meg, akkor az ő ellenlevele, az illetékszabályok 12. és 14. §-ai értelmében, a kereskedőnek vagy iparílzonek hozzá intézett kezdeményező levelét is, amely az ellenlevéllel együttesen helyettesíti az alakszerű okiratot, közvetve illetékköte-