Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
59. tétel — Kereskedők és iparosok levelei. 161 A kereskedelmi életben szokásos ellenlevél, a levélalakhoz fűziődő feltételes illetékmentességét annak foytán sem veszti el, hogy szövegében idézi a címzett levelét és annak aláírását. A pénzügyigazgatóság az illetéket a K. S„ borkereskedő által dr. M. J.-hoz intézett az után a levélalakú Okirat után követeli, amelyet K. S. akként állított ki, hogy dr. M. J. — must adásvétele tárgyában — hozzá intézett levelének a teljes másolatát — az ellenlevelek kiállításának szokásos módján — idézetként belefoglalta a levelébe. Abból a körülményből, hogy a szóbanlévő ellenlevél, dr. M. J. levelének s azzal együtt aláírásának az idézését is tartalmazza, a pénzügyigazgatóság azt a következtetést vonja le, hogy az okirat elvesztette levélalakját s mind a két fél által kiállított okiratnak minősül, miért is kiállításakor illetékkötelessé vált. Ezt a felfogást tévesnek kell minősíteni. A levél: megnevezett személyhez címzett és közlést tartalmazó olyan okirat, amelyet annak kiállítója ír alá. Közömbös, hogy a kiállító névaláírását tanuk láttamozzák, vagy közjegyző hitelesíti, mert ez sem a levélalakot, sem az egyoldalúságot nem érinti. Közömbös az is, hogy a tartalmat a levél miként rögzíti meg, s éppen azért közömbös, hogy az ellenlevélben, amelyben annak kiállítója a hozzá intézett levél tartalmáról nyilatkozik, ezt saját fogalmazásában, vagy a címzett hozzá intézett levelének és azzal együtt aláírásának idézésével teszi meg, mert mind a két esetben csak az ellenlevél kiállítója (aláírója) nyilatkozik, aki a vele szemben álló ügyfélnek, más okiratban megtett nyilatkozatát csak ismerteti (idézi). A címzett levelének és aláírásának idézése tehát az ellenlevélnek csupán tartalma, amellyel annak kiállítója (aláírója) bizonyítja, hogy milyen tartalmú levelet kapott, s ehhez fűzi, a maga közlését, az adott esetben ügyletkötő akaratát, kijelentvén, hogy az szószerint megegyezik a hozzá intézett levél tartalmával. Az ellenlevél tehát ilyen tartalom mellett is: egyoldalú közlés. Valamely okiratot csak abban az esetben lehet mind a két ügyletkötő fél által kiállítottnak tekinteni, ha azt egyazon íven mind a két fél aláírja és pedig nevének, elfogadási nyilatkozat rávezetése kíséretében, vagy ilyen nyilatkozat nélkül \aló ráírásával. A címzett aláírásának" rávezetésével a levél elvesztette levélalakját, mert megszűnt csak az egyik fél által kiállított jognyilatkozat lenni. De a két fél aláírásának az okiratra eredetiben való rávezetése: az okirat kétoldalúságának elengedhetetlen kelléke, s azok bármelyikének hiányát nem pótolja a hiányzó aláírásnak egy másik okiratról — egyszerű vagy hitelesített — másolatban való rávezetése. Minthogy az adott esetben az illeték alá vont okiratról 11
