Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

158 58. tétel. — Kereskedelmi és ipari könyvek. kamara szakvéleménye szerint is csupán a belső ügykezelés gyorsabb áttekinthetése érdekében vezetik, a könyvet illetékmentesnek kellett nyilvánítani, mert az illetékdíjjegyzék 58. tételének a) és b) pontjaiban illetékköteleseknek nyilvánított üzleti könyvek egyikének sem lehet tekinteni. (655. számú elvi jelentőségű határozat. — 1905.) A nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetek napibiztosai által vezetett naplókat nem lehet az illetékdíjjegyzék 58. tételének b) pontjában felsorolt bélyegköteles üzleti segédkönyvek közé sorozni, mert csakis abból a célból vezetik, hogy az intézet tisztviselőit ellenőrizzék. Az illetékdíjjegyzék 58. tételének b) pontja szerint ívenként 5 kr-os bélyeggel kell ellátni a kereskedőknek és iparüzőknek üzletéről vezetett következő könyveket: a napISt, strazzát vagy boltkönyvet, a pénztárkönyvet, az első feljegyzési könyvet, az árújegyzési vagy árúeladási könyvet, a raktárkönyvet, továbbá a leltár- és a mérlegkönyvet, ellenben a b) pont második bekezdése szerint a belső üzletről és a kezelésről, vezetett könyvek nem esnek illeték alá. Minthogy a napibiztosok naplóját a takarékpénztár mindenkori napibiztosai csak abból a célból vezetik, hogy annak alapján megkönnyítsék azt az ellenőrzést, amelyet az intézet tisztviselőivel szemben kell gyakorolnipk, s a szóbanlévő naplók tartalma tételről tételre megegyezik azoknak a bélyegköteles üzleti könyveknek a tartalmával, amelyeket az intézet tisztviselői vezetnek, minthogy továbbá a kereskedelmi és iparkamara átirata, nemkülönben a kereskedelemügyi miniszternek 1894. évi 23.750. sz. leirata szerint is — amelyet a bíróság elfogadott — a megleletezett naplót nem használják az évi mérleg összeállításához s az a felekkel szemben bizonyító okmány gyanánt sem szolgál, a szóbanlévő naplót illetékmentesnek kellett kimondani, mert az a felhívott díjtétel b) pontjában taxatíve felsorolt bélyegköteles üzleti könyvek közé nincs felvéve, s az előadottak értelmében kizárólag a belső üzletről és kezelésről vezetett könyvnek minősül, amely pedig a b) pont második bekezdése értelmében illetékmentes., (P. K. B. 2018. számú elvi jelentőségű határozat — 1894.)* * A bíróság ezt a határozatot azért nem alkalmazza, mert az 1920:XXIV. tc. 5. §-a az ill. díjj. 58. tételét hatályon kívül helyezte és kimondotta, hogy a több azonos példányban vezetett könyv mindegyike illetékköteles.