Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

32. tétel. — Engedmények. 143 Ha a hitelező kimutatta, hogy követelésének átruházásáról az engedményes részére is állított ki okiratot, az engedményezésről az adósát értesítő okirat után engedményezési okirati illetéket fizetni nem tartozik. A kiszabás alapjául szolgáló iratban a panaszos társaság a m. kir. államvasutak igazgatóságát arról értesítette, hogy a miskolc—diósgyőri vasútvonal egy részének az áthelyezése tárgyában vele kötött szerződés alapján őt megillető összes vállaialati összegeket a B. T. rt.-ra engedményezte, továbbá felkérte az igazgatóságot, hogy bejelentését vegye tudomásul, a tudomásulvételről értesítse az engedményes rt.-ot és az összes vállalati összegeket azok esedékességekor a rt. pénztárába fizesse be. — Az iratot a pénzügyigazgatőság utalványnak minősítette és a közp. díj- és illetékkiszabási hivatal által az 1,672.397 K 50 f vállalati összeg után engedményezési okirati illeték címén kiszabott II. fokozatú illetéket fentartotta. — A követelés alaptalanságát vitató panaszt jogosnak kellett elismerni. — A követelés átruházása, már az engedményezési szerződés megkötésével, az adóssal szemben is joghatályos, akár tud róla, akár nem, vagyis hozzájárulása nélkül is az engedményes adósává válik. Azt a kötelezettségét tehát, hogy az engedményező helyett az engedményesnek fizessen, nem az engedményezésről való értesítése, hanem már az engedményezési szerződés megállapítja. Értesítése csak a végett szükséges, hogy joghatályosan ne fizethessen az engedményezőnek, és hogy bizonyos legyen a felől, hogy most már nyugodtan fizethet az engedményesnek, mint új hitelezőnek. — Utalványozással az utalványozott csak felhatalmazást kap arra, hogy valamely szolgáltatást az utalványozó számlájára harmadik személy kezébe teljesítsen, az utalványt elfogadni és a benne foglalt meghagyást teljesíteni azonban akkor sem köteles, ha az utalványozónak az utalvány tárgyával adósa és az utalványos az utalványbeli meghagyás teljesítését tőle csak a vele szemben történt elfogadás alapján •követelheti. — Ezekből a jogszabályokból következik, hogy az adóst az engedményezésről értesítő iratot akkor sem lehet\üalványnak minősíteni, ha abban a hitelező adósát arra kéri, hogy helyette az engedményesnek fizessen, mert az adósnak ez' a kötelezettsége az ő elhatározásától független és annak a teljesítését az értesítés után nem tagadhatja meg. — Az ilyen értesítő iratot^ ha az a célja, hogy az alakszerű engedményezési okiratot pótolja, jogosan lehet ugyan engedményezést bizonyító okiratnak tekinteni és ezért attól az illetékszabályok 1. |-ának A. £. pontja alapján ugyanazt az illetéket követelni, amely alá az engedményes részére kiállított alakszerű okir# esik, de a feleknek azt a szándékát, hogy az értesítő irattal az engedményezési okiratot helyettesítsék, csak addig lehet vé-