Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

142 32. tétel. — Engedmények. esik, hacsak nincs igazolva, hogy az engedményezésről külön szabályszerűen illetékezett okiratot is kiállítottak. A kiszabás alapjául szolgáló iratban a panaszos a m. kir. államvasutak igazgatóságát arról értesítette, hogy a vele kötött bükktalpía szállítási szerződés alapján öt megillető és a jövőben megilletendő járandóságokat a P. M. K. Bankra ruházta át. — Ezt az iratot a központi díj- és illetékkiszabási Hivatal utalványnak minősítette és attól egyelőre a panaszos részére az 1914. és 1915. években már folyósított 383.229 K 57 f vételár után II. fokozatú illetéket szabott ki. — A fizetési meghagyást helybenhagyó pénzügyigazgatósági végzést a panaszos azért tartja sérelmesnek, mert a kiszabás alapjául szolgáló levél sem utalványozást, sem engedményezést nem tartalmaz, hanem csak az adóst a már megtörtént engedményezésről értesítő irat, amely illeték alá nem esik. — Illeték tárgya csak az engedményes bank részére az engedményezésről külön kiállított irat lehet, de az illetéket akkor sem az engedményezett összeg, hanem csak az 50.000 K visszteher, vagyis azután a hitelösszeg után lehet követelni, amelynek a biztosítása végett ő követelését a bankra átruházta. — A panaszt jogosnak elismerni nem lehetett. — Az adósnak az engedményezésről való értesítését tartalmazó irat egymagában is bizonyítja az engedményezés megtörténtét, alkalmas tehát arra, hogy az engedményező által az engedményes részére kiállított okiratot helyettesítse. — Ha az adós írásbeli értesítésének az a célja, hogy az alakszerű engedményezési okirat kiállítását pótolja, az értesítő iratot jogosan lehet engedményezést bizonyító okiratnak tekinteni és azért attól az illetékszabályok 1. §-a 3. pontja alapján ugyanazt az illetéket követelni, amely alá az engedményes részére kiállított alakszerű okirat esik. — A feleknek azt a szándékát, hogy az értesítő irattal az engedményezési okiratot pótolják, mindaddig vélelmezni kell, amíg ki nem mutatják, hogy a hitelező a követelés átruházásáról az engedményes részére is állított Ei okiratot. — A panaszos azt, hogy az engedményes bank réjáró II. fokozatú illeték követelését tehát jogosan nem kifogásolhatja. — Ez az illeték nem ingyenes átruházás esetében a visszteher értéke után jár. Ha ez az érték az okiratban kitüntetve, vagy más okiratra való hivatkozással megjelölve nincs, azt az ellenkező bizonyításáig az átruházott követelés értékével egyenlőnek kell venni. — A panaszos nem bizonyította, hogy követelését, annak értékénél kisebb összegért ruházta át az engedményes bankra, az illeték értékalapjának a leszállítására irányuló kérését sem lehetett tehát teljesíteni. (1353. számú elvi jelentőségű határozat. — 1917.) ési okiratot állított ki, nem bizo32. tételének 2. f) pontja szerint