Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
32. tétel. — Engedmények. 141 az engedményezett követelés esedékes részleteit felvette, a visz-, szaengedményezés épen olyan új jogügylet, mint egy harmadik személy részére való engedményezés és így az illetékdíjjegyzék 32. tétel f) pontja szerint kell illeték alá vonni. A zálogjognak — a visszaengedményezés következtében — a hitelező javára újabb bekebelezése azonban minden esetben bekebelezési illeték alá esik. — A bejegyzési illeték a bejegyzés tényéért fizetendő; az illetékdíjjegyzék 16. tétel B. a)pontja szerint pedig a dologi jog szerzése végett eszközölt bejegyzés általában illeték alá esik és azokat az eseteket, amikor a bejegyzés illetékmentes, ugyanennek a tételnek D. pontja részletesen felsorolja. — Ez a pont azonban arra az esetre, ha az engedményezés megszüntetése következtében a zálogjog az engedményező javára újból bekebeleztetik, kivételt meg nem állapít és így a bejegyzési illeték annál is inkább jogosan követelhető, mert kétségtelen, hogy az engedményezés bekebelezésével a hitelező a zálogjogra nézve jogosított lenni megszűnt és ezt a minőségét csupán újabb bekebelezéssel szerezheti vissza. Minthogy pedig a visszaengedményezés bekebelezése által a jogosított személyében éppúgy változás áll bes mintha az engedményes a követelést és vele a zálogjogot nem az eredeti hitelezőre, hanem más harmadik személyre ruházta volna tovább, az illetékdíjjegyzék 16. tétel D. ee) pontja szerint az újabb bekebelezés feltétlenül illeték alá esik. — Nem lehet helye az illetékmentességnek azon az alapon sem, hogy a visszaengedményezés bekebelezése egyértelmű az engedményezés törlésével, egyrészt azért, mert az illetékdíjjegyzék 16. tétel D. cc) pontja kifejezetten csak a zálogjogok kitörlésének bekebelezését menti fel az illeték alól, nem alkalmazható tehát ez a pont akkor, ha nem a zálogjog kitörlése, hanem annak bekebelezése rendeltetik el, de nem lehet másrészt helye azért sem, mert úgy az engedmény, mint a visszaengedményezés tárgya zálogjog volt s a zálogjog az engedményezés és visszaengedményezés folytán meg nem szűnt, csak a jogosított személyében történt változás, már pedig nyilvánkönyvi törlésnek csak a törlendő jog megszűnése esetén van helye. (113. számú jogegységi megállapodás.) *) A bíróság újabb gyakorlatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy az engedményezést — minthogy annak a követelés átruházása a tárgya, nem pedig az átruházott követelést megalapító jogügyletnek a megkötése — annak elfogadásával, foganatba mentnek kell tekinteni s ezért a követelés adósának, a teljesítése vagy nem teljesítése*, az illetékkövetelés szempontjából közömbös. Az az irat, amelyben az engedményező adósát arról értesíti, begy a vele szemben fennálló követelését harmadik személyre engedményezte, az engedményi okiratra megszabott illeték alá.
