Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

2í. tétel — Bélyeqköteles bizonyítványok. núsíttatnak oly célból, hogy igazolásul vagy bizonyítékul szolgáljanak azon feleknek, kiknek részére kiállíttattak, amennyiben azok sem a szakasz A. betű ;3. pontja szerinti okiratnak, sem hivatalos kiadványnak nem tekintendők". Kétségtelen, hogy az ügyvéd által jelöltje részére kiállított szolgálati bizonyítvány az illetékszabályok idézett rendelkezése alapján az illetékdíjjegyzék 21. tétel a) pontja szerint illetékköteles, mert nincs olyan kifejezett törvényes rendelkezés, mely az ilyen bizonyítványok illetékmentességét megállapítaná. S nem teszi illetékmentessé az iiyen bizonyítványt az a körülmény sem, hogy azt ügyvédi vizsga céljára állították ki, mert az ügyvédi vizsga céljára beadott kérvényhez való csatolást, kizárólagos hivatalos célnak tekinteni nem lehet, s mint ilyen az illetékdíj jegyzék 46., tétele alatt felsorolt „Hivatalos levelezések" fogalma alá nem vonható, s ez alapon illetékmentessége meg nem állapítható. De ennélfogva az ilyen bizonyítványt az illetékmentesség az illetékdíjjegyzék 79. tételének c) pontja alapján sem illeti meg. A m.kir. igazságügyminiszter által a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg kiadott 1890. évi 22.543. számú rendelet is csak a joggyakorlatról szóló és az ügyvédjelöltek által az ügyvédi vizsgára való bocsájtás iránt benyújtott kérvényekhez csatolandó kamarai kivonatok illetékmentességét állapítja meg azon az alapon, hogy a kamarai bizonyítványok és kivonatok tisztán csak a hivatalos célokra kiállítottaknak tekintendők és mint ilyenek az illetékdíjjegyzék 46. tétel „Hivatalos levelezések" vezérszó alatti határozatok címén, illetve a 79. tétel c) pontja alapján bélyegmentességben részesülnek. De ezekre a kamarai kivonatokra is csak abban az esetben állapít meg a rendelet illetékmentességet, ha az ügyvédjelölt, kérvényéhez," az ügyvédi kamara részéről az 1874:XXXIV. tc. 14. §-a értelmében a joggyakorlatról kiállított és szabályszerű bélyeggel ellátott külön bizonyítványt csatolt. Ellenkező esetben a rendelet szerint még az ügyvédi kamara által az ügyvédi vizsga letétele céljára kiállított kivonat is „az illetékdíjjegyzék 21. tétel a) pontiában meghatározott illeték alá esik", mert „akkor az ügyvédi kamara által készített kivonat egyszersmind bizonyítványul is szolgál". Tehát annál is inkáfrb esik illeték alá nem a kamara, hanem az ügyvéd által az ügyvédjelölt részére, annak joggyakorlatáról kiállított bizonyítvány. (239. számú jogegységi megállapodás. — 1935.) 22. tétel. 189A.XXXIU. tc. 50. és 62. §§; 1904.-XXXV/. tc. 16. §; 1930: XXXIX. tc. Egyezmény 32. cikk; 1939:11. tc. 227. §; 1898:11. tc.