Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

III. szab. 1. §. c) 2. — Az illeték tárgya. 9 irat — levél és ellenlevél — a bérleti szerződésnek lényeges elemeit magában foglalja, s ennélfogva a bérleti szerződésekre megszabott illetékkötelezettség alá esik, továbbá, mert szemben a panasziratban felhozottakkal, a iíróság gyakorlatának a pénzügyigazgatóság állásponti a felel meg abban az irányban is, hogy a bizonytalan időre kötött bérleti szerződés illetéke tekintetében, azon a címen, hogy a szerződés az illetékkiszabási szempontból irányadó három évi időtartamnál korábban szűnt meg, leszállítás nem igényelhető. (1957. számú elvi jelentőségű határozat — 1937.) 1. §. C) 2. Hatósági ténykedést célzó és maga után vonó beadvány illetékköteles akkor is, ha nem a községi elöljárósághoz, hanem a jegyzőhöz van intézve. (164. számú jogegységi megállapodás. — 1931..) Indokolás az ül. díjj. 13. tétel III. pontjánál. A 164. számú jogegységi megállapodásban kimondott az az elv, hogy a hatósági ténykedést célozó beadvány illetékköteles akkor is, ha nem a községi elöljárósághoz, hanem a jegyzőhöz van intézve, a 71. számú jogegységi megállapodásban foglaltakra tekintettel is fenntartandó. A jogegységi tanács a 164. számú jogegységi megállapodásában a 71. számú jogegységi meállapodással ellenkező álláspontot foglalt el és így ezáltal a 71. számú hatályon kívül helyezettnek tekintendő és a 164. számú tartandó fenn. A bíróságnak ezt az álláspontját az utóbb meghozott 205. számú jogegységi megállapodás indokolása is megerősíti. (229. számú jogegységi megállapodás. — 1934.) Községi elöljárósághoz intézett levél, amelyben a község valamely lakosának anyagi helyzetére vonatkozó felvilágosítást kérnek, illetékmentes. Az illetékdíjjegyzék 68. tételei szerint „levél, ha nem tekinthető okiratnak, bizonyítványnak vagy beadványnak, csak akkor bélyegköteles, midőn illetékköteles beadványhoz mellékletül használtatik." Ha tehát a levél beadványnak tekinthető, akkor beadványi illeték alá esik. A hatósághoz intézett levél is csak akkor bélyegköteles, ha az beadványnak tekinthető, mert általában is valamely irat beadványi minőségét nem annak külalakja, hanem annak célja és tartalma szerint kell elbírálni. Minthogy a beadványi illeték annak a hatósági tényke-