Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
10 i. §. C) 2. — Az illeték tárgya. désnek a díjazása, amelyet a beadványt benyújtó személy cr beadvány által elérni szándékozik, beadványnak a hatósághoz intézett azt az iratot kell tekinteni, amely hatósági ténykedést kíván. Az a levél, amelyben valaki a községi elöljáróságtól a község valamely lakosának a vagyoni viszonyairól kér felvilágosítást, annak célja és tartalma szerint beadványnak nem tekinthető, mert abban a folyamodó a községi elöljáróságot annak hatáskörébe nem tartozó, hatósági ténykedést maga után nem vonó eljárásra, tehát magántermészetű kérelem teljesítésére kérte fel, amiért is az ilyen levél az illetékdíjjegyzék 13. tételének a beadványi illetéket megállapító rendelkezései alá tartozónak nem minősíthető. (205. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) Szállítási szerződéshez a szállítandó papír minőségének feltüntetése végett fűzött tiszta papírívek illetékmentesek. Az illetékszabályok 1. §-a szerint illeték alá esik: minden jogügylet, mely a polgári törvények szerint jogokat alapít, átruház, erősbít, megváltoztat, vagy megszüntet; továbbá a halálozások folytán bekövetkező vagyonátruházások; végül az idézett szakasz C. 1—5. pontjaiban megjelölt iratok, feljegyzések és hivatalos cselekmények. Azok az egészen tiszta papírívek, amelyeken felhasznált" bélyegjegyek értékének a megtérítését a panaszos kéri, a szerződés értelmében szállítandó papír minőségének a feltüntetése végett csatoltattak a szerződéshez, azok tehát áruminták és mint ilyenek a szerződésnek olyan mellékletét, avagy kiegészítő részét, melyek a fentebb idézett törvényes rendelkezések értelmében egyáltalában illeték alá eshetnek, nem képezik. Az a ténykörülmény, hogy ezek az áruminták papíranyagból valók, ezeknek illetékköteles minőségét meg nem állapíthatja, tekintve, hogy sem a már idézett szabályok, sem az ezeknek kiegészítő részét képező illetékdíjjegyzék olyan rendekezést nem tartalmaznak, amelyeknek értelmében tiszta papírívek, akár mint valamely okiratnak a kiegészítő részei, akár mint annak vagy valamely beadványnak, illetve jegyzőkönyvnek a mellékletei illetékköteleseknek tekintethetnék, Ennek az illetékköteles minőségnek a megállapítása végett az illetékdíjjegyzék „Építkezési szerződések" vezérszava alatt levő pontjához tartozó jegyzetre való hivatkozás is téves, mert egyrészről az a szerződés, melyhez a kérdéses tiszta papírívek fűzve vannak, nem építkezési szerződés, másrészről azok nem sorolhatók az ebben a jegyzetben említett, de egyáltálában semmiféle okiratok közé, minthogy azokon írás nincs is, tiszta papírív pedig irat, avagy okirat nem lehet. Ezekből az indokokból a többször
