Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

20. tétel — Bérleti szerződések. 131 a jogosítványoknak ebből az átruházhatóságából is következik, hogy azok haszonbérbe is adhatók. De ezenkívül az ideiglenes törvénykezési szabályok VII. részének már az 1. §-a is úgy rendelkezik, hogy a más földjén, vagy földjének gyomrában kőszenet kiaknázó iparos, amennyiben közte és a földbirtokos között e tekintetben külön szerződés nem köttetett, az addig a kincstárnak fizetett bányavámot ezentúl a földbirtokosnak „bér gyanánt" szolgáltassa ki; — a 21. §-a pedig a haszonbérbeadásokról külön is megemlékezik. — Tehát kifejezett intézkedések vannak arra is, hogy a bányajogosítványok — s köztük a kőszénre vonatkozók is — haszonbérlet tárgyát is képezhetik. — Ennek megfelelően az ill. díjj. 20. tételéhez tartozó jegyzetek 2. pontja is tartalmaz intézkedést a bányabérletekre nézve. — Ezek alapján tehát kimondható, hogy a bányajogosítványok s az azokból folyó haszonvételekre nézve haszonbérleti jogügylet is köthető. — Az osztrák bányatörvény 2. §-a szerint — amennyiben a bányatörvény különös határozatot nem tartalmaz, — az általános polgári törvények és a kereskedelmi törvény alkalmazandó. — Minthogy pedig a jogügyletek minősítésére nézve a bányatörvényben intézkedés nincsen, az a kérdés, hogy a bánya jogosítványokra kötött szerződés milyen jogügyletet képez, a magjánjog szabályai szerint bírálandó el. — E szabályok szerint a gyümölcsöző dolognak vagy jognak, illetőleg azok haszonvételének, időleges és ellenszolgáltatás mellett való átengedése haszonbérleti jogügyletet képez. — Tehát a kőszénre vonatkozó bányajogosítványok s köztük a kőszénkutatási, bányanyitási és kiaknázási jogosultságnak ilyen feltételek melletti átengedésére vonatkozó jogügyletre, illetékezés szempontjából, az ill. díjj. 20. tétele és annak 2. jegyzete nyer alkalmazást. (135. számú jogegységi megállapodás. — 1930.) A haszonbéri szerződéstől járó illeték kiszabásánál azoknak a mellékszolgáltatásoknak az értékét, amelyek teljesítésére a haszonbérlő a magánjog szabályai szerint külön kikötés nélkül is kötelevze van — aminő a haszonbérelt dolog és alkotó részeinek jókarban tartása, — az illeték alapjához abban az esetben sem lehet hozzászámítani, ha a haszonbérlő a haszonbéri szerződésben azoknak a teljesítésére külön is kötelezi magát. A haszonbérleti szerződés 6\ pontja szerint, az épületeket, hidakat és az árkokat a bérlő köteles jó karban tartani, a szükséges javítási munkához azonban az erdei nyers fát az uradalom adja. A 7. pont szerint pedig a foültetvényeket, fasorokat, alléekat, a gyümölcsfákat szintén a haszonbérlő köteles jó karban tartani, az elpusztult fák helyett újakat ültetni, azokat gondozni azonban, az ültetéshez való fákat és védőkarókat az ura9*