Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
132 20. tétel. — Bérleti szerződések. dalom szolgáltatja. Ezeket a kikötményeket nem lehet illetékköteles mellékszolgáltatásnak tekinteni, s ezekre nézve az ilietékdíjjegyzék 20. tétel 1. jegyzetét alkalmazni, mert hazai mar ánjogi szokásaink szerint a haszonbérlő a bérelt dolgot (a íőolgot és alkotórészeit) már haszonbérlői minőségéből kifolyólag minden külön kikötmény nélkül is jó karban tartani köteles s a fenti kikötmények a jókarban tartás kereteit meg nem haladják. (887. számú elvi jelentőségű határozat. — 1909.) A bérlő által fizetendő üvegbiztosítási díj és fűtési járulék növeli a bérleti szerződés illetékalapját Az íü. díjj. 20. tételének 1. jegyzete szerint az illeték alapjául szolgáló érték, minden szolgáltatás, melyeknek teljesítésére a bérlő magát kötelezte. — Ennek a szabálynak helyes magyarázata az, hogy mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket,külön kikötés nélkül a bérbeadó, mint tulajdonos tartoznék fizetni, vagy teljesíteni, a bérlő csak a létesített kötelem alapján tartozik teljesíteni. — Ez alapon a bérlő által fizetni kötelezett üvegbiztosítási díjat helyesen számították a bérösszeghez, mert a bérlő csak' a szándékosan, vagy gondatlanságból származó üvegkárt tartozik viselni, minden más esetben azonban a háztulajdonos. A bérlő tehát, amikor az üvegbiztosítási díj fizetésére kötelezi magát, olyan szolgáltatást vállal, amelyet, saját érdekében, főként és elsősorban a háztulajdonos tartoznék viselni. — Ami pedig a központi fűtésért kikötött járulékot illeti, ezt is az előbb idézett szabály s annak helyes magyarázata alapján — a m. kir. pénzügyigazgatóság álláspontjával szemben — oly mellékszolgáltatásnak kell tekinteni, amelyet bérösszeghez kell hozzászámítani. — A háztulajdonos a kikötött díj ellenében a fűtés szolgáltatására kötelezi magát, ami lényegileg annyit jelent, hogy a háztulajdonos fűtött lakást ad bérbe, tehát vállalt kötelezettsége alapján nemcsak pusztán a lakást, hanem azt fűtött állapotban köteles a bérlő rendelkezésére bocsátani. A lakás bére és a fűtésért kikötött díj tehát a fűtött állapotban rendelkezésre bocsátani kötelezett lakás ellenértéke. — Ezzel szemben tarthatatlan a pénzügyigazgatóságnak az az álláspontja, hogy a fűtési járulék után áruszolgáltatás címén III. fokozatú illeték jár, mert a kir. penzügyigazgatóság által erre nézve felhozott 1920:XXIV. tc. í. §-a erre az esetre nem vonatkoztatható. (1672. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) Földbérletek után járó illeték megszabásánál a bérlő által elvállalt talajjavítás értéke illetékköteles mellékszolgáltatásnak tekintendő, kivéve, ha a talajjavítás alatt trágyázás értendő.
