Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

8 III. szab. i. §. A. — Az illeték tárgya. szertár vételárának alapulvétele mellett az illeték törvényszerűen íratott elő, annál is inkább, mert az illetékdíjjegyzék 10. tétele szerint még azok az okiratok is, amelyek csak valamely szerződés tárgyának szerződésszerű átadásáról és átvételéről állíttatnak ki, a jogügylettől járó illetékkel rovandók meg, egyedüli kivételével annak, ha a jogügyletről van külön okirat s az ettől járó illeték lefizettetett. Ellenben a bírság alól fel kellett menteni a panaszost, mert az 1881:XXXIV. tc. 10. §-a szerint, a jogügylet bejelentésének elmulasztása miatt birsággal kizárólag csak a mulasztó személy büntethető s ennélfogva másodsorban való kötelezettség a bírságra nézve nem áll fenn. (873. számú elvi jelentőségű határozat. — 1909.) Oly esetben, midőn hatóságokhoz, ingó dolgok vétele iránt, levélben tétetik ajánlat és ezt az ajánlatot a hatóság ugyancsak levélben elfogadja, írásban kötött ingó vétel iránti szerződés létesül. A kiszabási iratokhoz és részben a fellebbezésekhez eredetben és hiteles másolatban becsatolt és levélalakba foglalt okiratokból kitűnik, hogy a fellebbező cég az állami ménesbirtok igazgatóságának írásbeli ajánlatot tett 460 darab göböly megvétele iránt, mely ajánlatot az igazgatóság, levelében, az ajánlott feltételeknek teljesen megfelelően elfogadott, miáltal a vétel annál is inkább megtörténtnek veendő, mert az igazgatóság levelében az eladás kifejezést használja. Ugyancsak kifejezetten vételt és eladást tartalmaz 14 darab kivert göbölyre vonatkozólag kelt azonos tartalmú levél. Ezzel szemben eredménytelenül hivatkozik, a fellebbező arra, hogy a ménesbirtok igazgatósága levelében „szóbeli megállapodásira hivatkozik, mert amíg egyrészt ez a kifejezés vonatkozhatik az előzetes alkura is, másrészt éppen annak a jele, hogy a szóbeli megállapodás írásba foglaltatott és így az illetékszabályok 1. §., A. 3. pontja szerint illetékköteles lett. Hogy a létrejött és a felek egyező akaratát képező szerződés nem egy okiratba, hanem két külön levélalakban kiállított okmányba foglaltatott, sem jogilag, sem illetékkiszabás szempontjából különbséget nem tesz. (153. számú elvi jelentőségű határozat. — 1899.) Illetéket lehet követelni abban az esetben is, ha a jogügyletet nem egy, hanem egymást kiegészítő két okirat — levél és ellenlevél — rögzíti meg. Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert helyesen állapította meg a pénzügyigazgatóság azt, hogy a kérdéses ok