Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

110 Í4& §. — Fellebbezési határidő. ^aminek a feltételezésére az illetékek (közadók) jogerőre emelkedését szabályozó törvényes határozmányok még támpontot sem nyújtanak. A bélyegjegyeikben lerótt illetékek (közadók) visszakövetelése tekintetében is természetesen nyitva áll a K. K. H. Ö. 19. §-ában meghatározott esetekben (a tartozás vagy az alap hibás kiszámítása, nem valódi fizetésre kötelezett által történt lerovás, illetve többszörös lerovás) érvényesíthető rendkívüli jogorvoslatnak a lehetősege, amelyet az elévülési határidőn belül bármikor elő lehet terjeszteni. Minthogy a panaszosok a bélyegjegyek értékének visszatérítése iránti kérelmüket nem az utóbb említett jogcímek valamelyikére, hanem az illetékek jogosságának a vitatására alapítják, amit csak a rendes jogorvoslat keretében tehetnek meg, arra tekintettel, hogy a bélyegjegyekben lerótt és visszatéríteni kért illetékeket a nyugták kiállítója az 1932. évi július liavától az 1937. év február holnapjának a végéig terjedő időn belül adott nyugtákon rótta le s azoknak időpontjaitól a visszatérítési kérelem 1937. évi június hó 30-án történt előterjesztésének a napjáig 90 napnál hosszabb idő telt el, az illetékek jogerőre emelkedtek, minek folytán azokat többé vita tárgyává tenni nem lehet. (2037. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) Azoknak a közadóknak a jogosságát, amelyeket nem fizetési meghagyás kézbesítése folytán kell megfizetni, befizetés esetén is csak a rendes jogorvoslati határidőn belül lehet vitatni, illetve visszakövetelni. A panaszos visszatéríteni kéri a néhai O. I. b.- lakos és az "Országos Társadalombiztosító Intézet között, 1929. évi december hó 24-én létrejött vállalkozási szerződésnek, illetve az annak alapján kiutalt kereseti járandóságok felvételéről adott nyugtáknak az illetékeit, amelyeket oly módon rótt le, hogy a kifizetést teljesített OTT, a szerződésben létesített megálfapodás értelmében, a panaszos járandóságából esetenként levonta a szóbanlévő illetékeket s azokat, az illetékek tárgyát megjelölő kimutatások kíséretében, a m. kir. illetékkiszabási hivatalhoz beszállította. Sérelmesnek tartja, hogy a pénzügyigazgatóság az illetékek visszautalását megtagadta. A panasz nem alapos. A K. Ki H. Ö. 321. §-ának (1) bekezdése értelmében csak a „tévesen befizetett", vagy a „jogellenesen beszedett" közadóknak a visszatérítését lehet — tartozatlan fizetés címén — az elévülési határidőn belül bármikor kérni, ellenben a §. (2) bekezdése kifejezetten hangsúlyozza, hogy az előbb említett