Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

166 59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. Ezek között sorolja fel a kötelezvényt is. A szóbanlévö levélbe foglalt szerződés, a kezességvállalók­nak, a kezesség vállalásával kapcsolatban azt a nyilatkozatát is tartalmazza, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet könyvkivona­tait, mint teljes bizonyító erővel bíró okiratokat ismerik el. A magánjog szabályai szerint azt a kezest, aki a követe­lésnek ellene vethető valamely ügydöntő kifogásról lemond, önálló adósnak kell tekinteni. A kezességvállalók a levélben ezt kifejezésre is juttatták, amikor kijelentik, hogy a könyv­kivonatok alapján az adós cég terhére kimutatott összegeket,, a saját közvetlen és megtámadhatatlan adósságuknak isme­rik el. Ennélfogva a szóbanlevő szerződés adóslevélnek minősül s mint ilyen az illetékdíjjegyzék 59. tétele 4. pontjának 2. be­kezdése értelmében feltételes illetékmentességben nem része­sülhet. Ugyanis az illetékdíjjegyzék 59. tétel 4. pontjának 2. be­kezdésében említett kötelezvény kifejezés alatt nemcsak köl­csönszerződést, hanem tartozás átvállalást és tartozás elisme­rést kell érteni. A tartozásnak saját adósságként való elismerése, a szer­ződésben feltüntetett határozott összegre vonatkozik s így a szerződésnek illeték szempontjából irányadó jogi természetén nem változtat az a körülmény, hogy a tartozás kerethitelből származott. (266. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) Kereskedelmi levélbe foglalt tőzsdei vételi megbízások, illeték­mentesek. A hivatalos leletnek a tárgya, a panaszosok birtokában talált tőzsdei vételi megbízás. Az illetéket törölni kellett, mert a meg­leletezett okirat mint kereskedelmi levél az illetékdíjj. 59. té­tele értelmében feltételesen illetékmentes. A m. Tür. pénzügy­igazgatóságnak az az érvelése, hogy a feltételes illetékmentes­ség nem alkalmazható, mert az egyik fél nem kereskedő, tör­vényes alappal nem bír. (455. számú elvi jelentőségű határozat. — 1902.) A tőzsdei jogosított ügynök által kiállított és annak rendes üz­letköréhez tartozó jogügylétet tartalmazó kötjegy nem tartozik a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelek közé, és az ilyen kötjegyek a perben felhasználva sem esnek 10 f, illetve 2 K-nál nagyobb illeték alá. (1113. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) Indokolás az ül. díjj. 5. tételénél.

Next

/
Thumbnails
Contents