Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

Í4Í. §. — Késedelmi kamatok. 105 megállapított fizetési illetve teljesítési kötelezettség, alkotmányjogunk szerint, ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a törvényhozás külön engedélyt adjon ezeknek a törvényeknek érvényesítésére, kétségtelen, hogy a törvényhozás felhatalmazásának hiánya folytán, e felhatalmazás hiányának ideje alatt a fizetési illetve teljesítési kötelezettség nem állott be. Ennek íolytán kétségtelen, hogy a panaszos, annak következtében, hogy a kérdéses illetéket az állami költségvetési illetve az ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának idejére eső esedékessége napján, valamint az erre következett állami költségvetési illetve az ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának időtartama alatt be nem fizette, késedelembe nem esett s tőle ez okból a késedelmi kamatok erre az időre jogszerűen nem követelhetők, és pedig annál kevésbé, mert úgy a hivatkozott illeték számfejtőkönyvi kivonatból, mint a panaszos által becsatolt fizetési meghagyásra reávezetett adóhivatali nyugtatványból kitetszik, hogy panaszos azt a befizetést, amelynek alkalmával a késedelmi kamat terhére tényleg felszámoltatott, 1906. június 6. napján, vagyis tehát az említett állami költségvetési illetve az ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának idejét megszüntető 1906:11. tc. hatályba lépése (1906. június 9.) előtt eszközölte. (796. számú elvi jelentőségű határozat. — 1907.) Ex-lex eíó'tt esedékessé vált illeték után ex-lex alatt is jár a kamat. Tekintve, hogy a tárgyiratok között levő vétív tanúsága szerint a fizetési meghagyás a panaszosnak 1903. február 3-áu kézbesíttetett s hogy ebből folyólag a panaszosokra nézve ennek fizetési kötelezettsége a fizetési meghagyás kézbesítése napjától számítandó 30 nap alatt, vagyis oly időben állott be, amelyben az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902:XXIV. tc.-nek hatálya fennállott, a panaszosoknak az a késedelmük, melynek következtében a terhükre kiszabott illetéket csupán 1904/május 18. napján fizették meg, nem biztosíthatja számukra azt a kedvezményt, hogy a fizetési meghagyás kézbesítése után bekövetkezett és az eszközölt fizetést megelőzőleg lejárt, időközi költségvetési illetve az ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának idejére késedelmi kamatok tőlük ne követeltessenek. í^z oknál fogva, mivel a költségvetési illetve az ezt pótló felhatalmazási törvénynek hiánya idején az ez idő előtt keletkezett fizetési kötelezettség meg nem szűnik, hanem csupán annak érvényesítése van felfüggesztve, a panaszolt határozatnak úgy rendelkezése, mint indoka törvényes. (648. számú elvi jelentőségű határozat. — 1905.)