Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

720. §. — Kiszabásra illetékesség. 95 határozott bírság megfizetésének a kötelezettsége alól fel kellett menteni. (1627. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) 120. §.; 1889:XXXVIII. tl Í7. és 37. $§.; Í550/1929. P. M, sz, r. Kiszabási hivatalok illetékessége. Közjegyző előtt létrejött jogügylet után az illetéket a közjegyző székhelye szerint illetékes állampénztár szabja ki. A nem vitás tényállás szerint az illetéket azon kötelezvény után követelik, melyet a panaszos és dr. E. S., akkor mindketten budapesti lakosok, dr. J. I. budapesti kir. közjegyző előtt a „Sporitelna" rt. turócszentmártoni cég javára kiállítottak. A lenti összegű illeték törlését a panaszos azért kéri, mert a Sporitelna rt. cég a folyósított kölcsönből az illetéket visszatartotta, azt a turócszentmártoni állampénztárnál befizette s amennyiben az illetéket tőle is beszedik, azt voltaképen kétszer fizeti meg. — A panasz alaptalan. Semmivel sincs igazolva, hogy a Sporitelna rt. a turócszentmártoni állampénztárnál a fenti illetéket befizette volna; továbbá az 1881:XXXIV. tc. 1. §-ának rendelkezése szerint ingóságok iránt kir. közjegyző előtt létrejött okiratokra nézve az illeték kiszabására az eljáró kir. közjegyző székhelyére illetékes m. kir. állampénztár az illetékes hatóság, tehát ebben az adott esetben a budapesti m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal. Ebből következik, hogy még ha kétszeres illetékkiszabás esete forogna is fenn, a fenthivatkozott törvényhely szerint a sérelmezett kiszabás a jogos s a turócszentmártoni előírás törlése volna igényelhető. (1527. számú elvi jelentőségű határozat. — 1921.) 123. §.; 2980/19W. M. E. sz. r. 1. §. Bejelentési kötelezettség. Közjegyzők oly jogügyletek bejelentésére nincsenek kötelezve amelyeknél csupán a szerződő felek aláírását hitelesítik, de azok nem előttük jöttek létre. Igaz ugyan, hogy az 18S1:XXXIV. tc. 4. §. b) pontja értelmében azok a jogügyletek, melyek a kir. közjegyzők előtt yagy azok közbenjárásával jönnek létre, illetékszabásra a kir közjegyzők által jelentendők be, mégis ebben az esetben a panaszos kir. közegyzőt a bejelentési kötelezettség nem terhelte, mert a jogügylet nem előtte és közbenjárásával iött létre, közjegyzői okiratot fel nem vett, hanem egyszerűen a szerződő felek aláírását, — azok valódiságának igazolása mellett — hitelesítette. A törvénynek más értelmezés nem is tu-