Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

96 123. §. — Bejelentési kötelezettség. lajdonítható, mert a kir. közjegyző az aláírás hitelesítésénél való közreműködését meg nem tagadhatja, a megtörtént hitelesítés után pedig az okmányt — hogy azt másolatban illetékszabásra bejelentse, — vissza nem tarthatja s így mulasztás sem a bejelentési kötelezettség tekintetében nem terheli, sem a záradékban a megtörtént bemutatásra vonakozólag megjegyzést nem tehet, mert az a nyolc nap, mely a bemutatásra elő van írva, az aláírás hitelesítésekor, vagyis éppen a jogügylet keltekor még le sem telt. (265. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.) A kir. közjegyző a készpénzben fizetendő illeték alá eső olyan jogügyletet vagy okiratot, amely nem az ő közbenjárásával jött létre, abból az okból, mert az okiratot előtte a névaláírás hitelesítése végett vagy más célból felmutatták, az illeték kiszabása végett bejelenteni, illetőleg bemutatni nem tartozik. A panaszos terhére az adóhivatal azért szabta ki a panaszolt bírságot, mert egy okiratot, amelyet a kiállító fél előtte, mint közjegyző előtt írt alá, illetékkiszabás végett be nem mutatott. A m. kir. pénzügyigazgatóság pedig a bírságot fenntartotta azzal az indokolással, hogy az illetékdíjjegyzék 65. tétele szerint a közjegyzőnek kötelessége az 1874:XXXV. tcben említett bármely célból előtte felmutatott vagy nála letett s szabályszerűen nem bélyegzett iratokról leletet felvenni, vagy illetékezés végett az adóhivatalnak bemutatni s amenynyiben ezt a kötelezettségét elmulasztaná, az 18$1:XXXIV. tc. 10. §. c) pontja alapján 2—100 K-ig terjedő bírsággal büntetendő. A bírságnak ezzel az indokolással való kiszabása és fenntartása azonban jogtalan, mert az 1S81:XXXIV. tc. 10. c) pontja csakis abban az esetben alkalmazható, ha a közjegyző bírói megbízásból jár el, például hagyatéki tárgyalásnál, stb. Ha azonban nem bírói megbízásból, hanem az ügyfelek megkeresése alapján jár el, az eljárás minemüsége szerint, az esetben, ha előtte vagy közbenjárásával kötik a felek a jogügyletet, vagy a bélyegzési kötelezettség terheli őt elsősorban, amennyiben az illeték kötelezőleg bélyegben rovandó le, vagy pedig a bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben az illetékkiszabás útján állapítandó meg. Olyan esetben azonban, mikor az ügyletet nem az ő közbenjárásával kötik meg, vagyis mikor ő csak például azt a tényt tanúsítja, hogy az okiratot a kiállító fél előtte sajátkezűleg írta alá, a közjegyző kötelessége csupán az, hogy az illetékszabályok megtartására ügyeljen s ebből folyólag kötelessége, az esetben, ha az okiraton a bélyegben lerovandó illeték le nem rovatott, leletet felvenni, s amennyiben ezt elmulasztaná, nem az 1881 .XXXIV.