Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

94 J. V. H. Ö. 37. §. d)—(3) bek. — Városi ingatlanok ériékelése. Igaz ugyan, hogy a fentebb említett rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a mezőgazdasági használat alatt álló ingatlanok értékelésénél azok kataszteri tiszta jövedelmére kell figyelemmel lenni, azonban jelen esetben oly telkek értékeléséről van szó, amelyek habár ideiglenesen mezőgazdaságilag míveltetnek is, mégsem esnek a tisztán mezőgazdasági mívelés alatt álló földek fogalma alá, amennyiben a fogaskerekű vasút közelében, tehát a tulajdonképeni budai nyaralók területén vannak s így fekvésüknél fogva házhelyre alkalmasak, s így értékelésüknél a forgalmi érték az irányadó. Ezen körülménynél fogva helyesen járt el az adófelszólamlási bizottság akkor, amikor a telkek kataszteri tiszta jövedelmének figyelmen kívül hagyásával, azok tényleges forgalmi értékét mérlegelte és ennek eredményeképen a vagyonértéket méltányosan, az eladás esetében elérhető lagalacsonyabb árban vette fel. Mindezekre való tekintettel, miután az adózó maga sem tagadja, hogy a vagyonadóalapba 68.550 P összegben felvett telkek kisebo forgalmi értékkel bírnának, a panaszt, mint alaptalant el kellett utasítani. (1648. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) A társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. tc. alapján a telekkönyvben külön-külön albetétekben külön-külön telekkönyvi jószágtestként felvett minden egyes társasház-tulajdoini illetőséget a vagyonadó szempontjából külön-külön kell értékelni.* A társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. tc. meghozatala előtt, társasházat — az egyszerű eszmei közösséget létesítő esetektől eltekintve, — csak szövetkezeti vagy részvénytársasági alapon lehetett létesíteni. Ezekben az esetekben a ház tulajdonosa maga a szövetkezet, illetve részvénytársaság volt, s a lakásbirtokosok üzletrész, illetve részvénybirtokuk alapján, csak használati joggal bírtak az épület valamelyik lakására nézve. Üzletrészeik, illetve részvényeik incorporálták az épület egy meghatározott lakásához fűződő jogaikat, de ingatlan vagyonilletőségük nem volt. Az 19214. évi XII. tc. új jogintézményt létesített a társasház-tulajdon intézményében, amelynek lényege, hogy a társasház tulaj dontársai: 1., magára a telekre s az épület természetben meg nem osztható bizonyos részeire (ház* A pénzügyminiszter újabb adókivetési körrendeleteiben az adózókra nézve ezzel a jogegységi megállapodással szemben kedvezőbb magyarázatát fogadta el a jogszabálynak.