Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. Ö. 37. §. U)—(3) bek. — Városi inqatla- 95 nok értékelése. mesterlakás, mosókonyha, lépcsőház, padlás, pince, tetőzet) illetve felszereléseire és berendezéseire (villany-, gáz-, vízverzeték, központi fűtés) nézve, eszmei hányadban tulajdonközösségben vannak, 2., az ugyanazon a telken lévő kdlön építményeket, vagy építménynek emeletek vagy helyiségek (lakás, üzlet) természetben megosztott részeit pedig, mint önállóan telekkönyvezett jószágtesteket önállóan és a többi tulajdontárstól függetlenül, külön-külön tulajdonjogi jogosultsággal szerzik meg. Egymással összefüggésben kettős tulajdonjog létesül tehát: egy részilletőség a közös tulajdonban és egy természetben megosztott s kizárólagosságot biztosító, önálló telekkönyvi jószágtestet alkotó tulajdon. Ennek megfelel a két tuladonjognak telekkönyvezése is, amelynek betéte 2 részből áll: 1. törzsbetétből, mely feltünteti a közös teleknek és a telek közösségben maradó alkatrészeinek, mint egységes (meg nem osztott) telekkönyvi jószágtestnek bejegyzését, és 2. albetétekből, amelyek az egyes tulajdontársi illetőségeket, az alkotó-részként hozzájuk tartozó építményeket, vagy építmény-részeket és jogokat, mint külön-külön egységes jogi egészeket, önálló telkek módjára külön-külön jószágtestként tüntetik fel. Ebből következik, hogy: 1. a törzsbetétben felvett telek alkotórészeivel együtt, elvileg olyan egyetlen épületnek minősül, amelynek több birtokosa van, s 2. az albetétekben felvett minden egyes tulaj dontársi illetőség, az azok alkotórészeit tevő építményekkel vagy építményrészekkel és jogokkal, anynyi külön-külön önálló épületnek minősül, ahány tulaj dontársi illetőséget az albetétek tartalmaznak.. Ennek a jogállapotnak a pénzügyi jog tekintetében is consequentiái vannak: Házadó szempontjából a 200/1927. P. ÍM számú hivatalos összeállításhoz fűzött 20.000/1927.' sz. P. M., utasítás 114. §. (2) Ut. (3)j kimondja, hogy adózás szempontjából külön házaknak kell tekinteni a házaknak emeletek vagy egyes helyiségek szerint meghatározott részeit, amennyiben külön egyes személyeknek (vagy hányadrészek szerint több személynek) külön tulajdonában vannak, még pedig aszerint, amint azok egy-egy telekkönyvi jószágtestnek vannak felvéve. Az ezzel a rendelkezéssel alkalmazott fictio értelmében tehát, a telekkönyvben külön jószágtestként felvett minden egyes lakás (üzlethelyiség) külön háznak (épületnek) minősül, aminek folytán az albetétekben felvett minden egyes lakás (üzlethelyiség) házadóját, minden egyes lakás (üzlethelyiség) telekkönyvi tulajdonosának a terhére külön-külön írják elő. Az utasítás lehetővé teszi, hogy amennyiben a társasház tulajdonosainak közös képviselője a társasház-tulajdoni illetőségek összességéről közös bevallást ad, azok után a házadót, egy tétel alatt, osztatlanul ves-