Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. Ö. 20. §. (2) bek. — Adómentes kamat- 1T jövedelmek adókötelezettsége. Következik ebből, hogy a társaság tagjainak tőkevagyonként minősülő törzsbetéteik után más jövedelmük nem lehet, mint az, amelyet a mérlegben a taggyűlés ilyenként megállapít, iK letőleg a tagok részére feloszt. A panaszos becsatolta a megnevezett kft. 1938. december 31-iki mérlegét, mely szerint annak az 1938. évben ;3655 P 49 fillér vesztesége volt, felosztható nyereség tehát nem mutatkozott. Ezért nyilvánvalóan jogos alap nélkül állapítottak meg az alsóbbfokú adókivető hatóságok a panaszosnál a korlátolt felelősségű társaságnál levő törzsbetétje után tőkejövedelmet. E jövedelem megállapítás igazolása céljából tévesen mutatott rá a m. kir. pénzügyigazgatóság arra, hogy a ház bevallott nyeresége 1.300 P volt, amihez hozzá kell számítani az értékcsökkenési leírásokat, mert ilyen leírást a J. V- H. ö. 11. ,3. ponthoz fűzött utasítás rendelkezései nem engednek meg. A ház ugyanis nem vitásan a többször említett kft.-é, a jövedelem a társaság jövedelme, mely a T. H. Ö. 1. §. (1) bekezdés d) pontja értelmében társulati adó alá tartozik, a jövedelem kiszámítása és adó alá vonása tehát a társulati adó kivetésének a keretében történik s a társasági tagnak a törzsbetét utáni tőkejövedelme kizárólag a taggyűlés által a tagok közt felosztott nyereség. — Ebből a szempontból az, hogy a tag milyen arányban tulajdonosa, illetve törzsbetétese a társaságnak, — közömbös, A tévesen felvett tőkejövedelem lehagyása után 28.430 P jövedelemadóalap jelentkezik, melynek — két családtag figyelembevételével — a J. V. H. ö. 2a §. szerint 1.920 P az adótétele., (2050. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) 20. §. (2) bekezdés. Az adómentes kamatjövedelmek jövedelemadó kötelezettsége. A hadikölcsön-kötvények kamatjövedelme jövedelemadó alá esik. A kincstári előadó az adófelszólamlási bizottság határozatát azért találja sérelmesnek, mert az adóköteles fél tőkevagy ona jövedelmének megállapításánál 50.000 korona 6%-os. hadikölcsönkötvény 3000 korona kamatjövedelmét számításon kívül hagyta. Ennek a kamatjövedelemnek számbavételére irányuló pa-^ nászt alaposnak kellett felismerni, mert az 1909. évi X. tc. 20. §-ának 2. pontja értelmében a külön törvényekkel adómentesített kötvényeik kamatai a jövedelemadó kirovása szempontjából az adóalany tőkevagyonának jövedelméhez hozzászámítandók. Ez alól az általános rendelkezés alól a hadikölcsönkötvény kamataira nézve kivételt megállapító törvény, vagy tör-^ vényes intézkedés pedig nincsen. (1409. számú elvi jelentőségű határozat. — 1918.)