Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. 11. Ö. 15. §. 3. p. — A törzsvagyon gyarapítására 63 fordított összegek. A panasz alaptalan, és azt azért kellett elutasítani, mert: A hitközségi adó nem tartozik azon adók közé, melyeknek levonását az 1914. évi XLYI. tc. 4, §-a megengedi. [A J. V. H. ö. 12. §. (1) bekezdésések 1. pont alatti rendelkezése már megengedi.] A tözsdej átékból való veszteség az 190& évi X. tc. 12. §. 4. pontja értelmében csak azon esetben vonható le a nyers jövedelemből, ha üzleti veszteséget képez, illetve, ha a fél a tőzsdei forgalom tárgyát tevő értékek adásvételével iparszerűen foglalkozik és e foglalkozása, mint jövedelemforrás, tárgya a kereseti és jövedelemadónak; az idézett törvénynek a panaszló részéről felhívott 10. §-a pedig nem levonandó tétel gyanánt állapítja meg az ilynemű veszteségeket, hanem azt a rendelkezést teszi, hogy ha az alkalomszerű adásvételekből származott nyereség hozadéka jövedelemadó alá vonatik, a nyereség mellett a netáni veszteség is figyelembe veendő. Minthogy a panaszos ellenében tőzsdei nyereség az adóalap megállapításánál számba nem vétetett, az állítólagos veszteség figyelembe vételét nem igényelheti. (1282. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.) 15. §. 3. pont- A törzsvagyon gyarapítására fordított összegek. A vagyontárgyak értékének eszmei emelkedését vagy csökkenését — a jövedelemadó tekintetében — nem lehet jövedelemként, illetve teherként számításba venni. Az adózónak egyharmad vagyonrészesedése volt a T. dr. G. és V. közkereseti társaságnál, amely átalakult részvénytársasággá és vagyonát aportként bevitte a részvénytársaságba, amely a 35.000 P értékű vagyont felértékelte 81.000 P-re. A panaszos azt sérelmezi, hogy az adófelszólamlási bizottság a 46.000 P értéktöbbletből az adózó vagyoni illetőségére eső 15,300 P-t nem minősítette jövedelemnek és nem vette fel a jövedelemadó alapjába. Az adózó a hatósági panasz elutasítását kéri, mert a felértékelés túlzott és csupán kényszerűségből történt, abból a célból, hogy a családi részvénytársaság a törvényszabta 150.000 pengő tőkét kimutathassa. A panasz nem alapos. A J. V. H. ö. 9. §-ának (2) bekezdése szerint a vagyontárgyak adás-vételéből eredő nyereség abban az esetben esik jövedelemadó alá, ha az tárgya az általános kereseti adónak, vagy ha az adás-vétel nyerészkedés céljából történt. Az adózó a közkereseti társaságban fekvő vagyonrészesedési illetőségét nem adta el, hanem a közkereseti társaság azt aportként bevitte a megalakult részvénytársaságba. Az adózó-