Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

64 J. V. H. Ö. 15. §. 6. p. és 16. §. — Háztartási kiadások. A jövedelemforrások csoportjai. nak ebből a vagyoni változásból kifolyólag egyáltalán nem volt tényleges bevétele, még kevésbé tényleges jövedelme. A vagyonrészesedés értékét, annak a r. t.-ba való bevitele tényleg nem emelte. A felértékelés folytán keletkezett könyvszer-ü értékemelkedést pedig annál kevésbé lehet jövedelemnek minősíteni, mert maga az értékemelkedés sem valóságos, hanem csupán eszmei. Már pedig a J. V. H. ő., 8. és 10. §-a alapján csak a tényleges jövedelem tartozik jövedelemadó alá. De a vagyontárgyak értékének eszmei emelkedését vagy csökkenését, a jövedelemadó tekintetében: sem jövedelemként, sem teherként nem lehet számításba venni. (1925. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) 15. §. 6. pont. Háztartási kiadások. Az adózó által lakott palota portása és házi szolgája a háztartáshoz tartozó cselédnek tekintendő s így illetményeik a jövedelemadó alapjából le nem vonhatók. Csakis a panaszos és gyermekeinek családjai által lakott palotában alkalmazott portás és háziszolga az adókötelezett háztartásához tartozó személyzetnek tekintendő s így azok fizetése s ruha-, illetve cipőátalánya címén levonni kért 3284 K levonása az 1909. évi X. tc. 14. §. 6. pontja értelmében helyesen mellőztetett. Ezen indokokból a panasznak nem lehetett helyet adni. (1408. számú elvi jelentőségű határozat. — 1918.) 16- §. A jövedelemforrások csoportjai. Jogszabályt sért és feloldandó az olyan határozat, amely az adózó összes jövedelmét egy összegben s nem a források szerint elkülönítve állapítja meg. (128S. számú elvi jelentőségű határozat — 1916.) Indokolás a J. V. H. ö. 10. §. (3) bekezdésénél. A forrás megjelölése nélkül „egyéb jövedelem" cím alatt jövc^ delmet megállapítani nem szabad.* Az adófelszólamlási bizottság a panaszosnak a jövedelmét úgy a bevallástól, mint az összeíró bizottság adataitól eltérően állapította meg és a főbb jövedelmi források eredményéhez még 1000 korona „egyéb jövedelmet" adott hozzá, amely eljárás következtében állott be a panaszosnak jövedelmi adókötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a panasz tárgyává lett határozatban az „egyéb jövedelem nincs névszerint felsorolva oly mó> * Az újabb és állandónak mondható gyakorlat (8.620/1926. P., 7.023/ Wlú. P., 2.162/1933. P., 3.879/1933. P., 1.676/1934. P., 7.146/1937. P. stb.) ezzel ellentétes.