Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

60 J. V. H. Ö. 13. §. (1) bek. — Adóssági kamatok és egyéb magánjogi terhek levonása. A jövedelemadó összegét az 5300/1931. M. E. sz. rendelet 4. §-a alapján 9946 P-ben kellett megállapítani. (2059. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) Életbiztosítási díjakat a jövedelemadóalapból levonni nem lehet. A panaszos kifogásolja, hogy az 1927. évben kifizetett 783 P 84 fillér életbiztosítási díjat mint magánjogi címen alapuló terhet a J. V. H. ö. 13. §-a ellenére nem vonták le a jövedelemből. A bíróság ezt a panaszt alaptalannak tartja. A J. V. H. Ö. 13. §-ának (1) bekezdésében említett magánjogi címen alapuló terhek alatt olyan kiadásokat kell érteni, amelyeket az adózó magánjogi kötelezettségből kifolyólag fizetett ki és amelyek csökkentették az adózó jövedelmét anélkül, hogy ezzel szemben vagyongyarapodás állott volna elő. Az életbiztosítási díj szintén magánjogi kötelezettségen alapul ugyan és a jövedelmet is csökkenti, de viszont az adózó javára követelés, tehát vagyongyarapodás származik belőle. Az életbiztosítás a jövedelem tőkésítésének egyik módja. A jövedelemadóról szóló 1909. évi X. tc. és az azt módosító 1920. évi XXIII. tc. az életbiztosítási díjak levonását évi 200, illetve 400 K erejéig megengedte ugyan, de magánjogi címen alapuló terhektől elkülönítve külön pontban tárgyalta ezt, annak bizonyságául, hogy ez a kétféle teher nem vehető azonos elbírálás alá. Az 1925. év óta hatályban levő Hivatalom Összeállítás az életbiztosítási díjak levonását biztosító rendelkezést nem tartalmaz, ennélfogva ezen a címen levonásnak nincs helye. (1730. számú elvi jelentőségű határozat — 1931.) Biztosítási intézettől életbiztosítási kötvényre felvett kölcsön a vagyonadó alapjából, a kölcsön után fizetett kamat pedig a jövedelemadó alapjából tehertételként nem hozható levonásba.* A panaszos kérelme az, hogy a biztosító intézetektől életbiztosítási kötvényeire felvett kölcsönöket a vagyon, — a kölcsönök után fizetett kamatokat pedig a jövedelemadó alapjából hozzák levonásba és az adókat ennek megfelelően helyesbítsék. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A felmerült kérdést a J., V. H. ö.-ben külön jogszabály kifejezetten nem szabályozza, de ezt a szabályt a J. V. H. ö.ben meglevő intézkedésekből és a felmerült kérdésben benne rejlő gazdasági vonatkozásokból, értelem- és okszerűen le lehet vezetni. A J. V. H. ö., 29. §. (£) bekezdése értelmében ugyanis az életbiztosítási tőkék általában nem szolgálnak adó* Ez az elvi állásfoglalás még nem tekinthető véglegesnek.