Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])
J. V. H. Ö. 11. §. 3. p. — Leltári tárgyak leírása. 35 tár a végzett munkálatok költségei egyrészének a kivetett házadóból és járulékaiból való levonását megengedi. De a J. V. H., ö. 11. §-ának 2. pontja nem teszi lehetővé annak a vizsgálatát sem, hogy a korábbi adóévekben történt jövedelemadó kivetések során mi alapon mily összegű tatarozási és karbantartási költségeket vettek figyelembe. A tatarozásoknak és karbantartásoknak az adóévet megelőző évben bizonyítottan felmerült s az adókötelest igazoltan terhelő költségeit tehát mindig teljes összegükben kell figyelembe venni az adóévre szóló jövedelemadó kivetése során függetlenül attól, hogy az adózó az adóévet megelőző évnél a korábbi években felmerült költségeit bizonyította-e vagy sem. Ezek folytán a rendelkező rész szerint kellett határozni. (2023. számú elvi jelentőségű határozat. — 1939.) 11. §. 3. pont. — Leltári tárgyak leírása. Az épületek elhasználása fejében csak a házadó alá nem eső épületeknél van leírásnak helye. A panaszos panasziratában az érsekségi törzsvagyonhoz tartozó házadó alá eső s általa 5,321.626 koronára értékelt épületek után 1%-os értékcsökkenésnek, másrészt a kegyúri terheknek a nyers jövedelemből leendő levonását s a kivetett adónak ily arányban való leszállítását kéri. A panasznak az első helyen említett igény tekintetében nem lehetett helyet adni, — mert igaz ugyan, hogy az 1909. évi X. tc. 12. §-ának ,3. pontjában az épületek elhasználása fejében eszközölt évi leírásokkal kapcsolatosan csak „épületekről" szól, — anélkül, hogy azokat, mint házadó alá nem esőket jelölné meg, azonban az idézett törvényszakasz 3. pontjának a szövegezéséből, mely szerint elhasználás fejében eszközölt rendes évi leírásnak, az épületek, gépek, valamint az egyéb holt leltári tárgyaknál lehet helye, továbbá abból a körülményből, hogy a törvény ugyanazon szakaszának 2. pontjában is épületek jövedelméből megengedett levonásokról van szó, de ezek között az elhasználás fejében eszközölt évi leírás nem szerepel, nyilvánvaló, hogy a törvény az idézett szakasz 2. pontjában azokról az épületekről rendelkezik, amelyek önálló adótárgyat, jövedelemforrást képeznek s házadó alá esnek, a 3. pontban viszont csak azokról az épületekről rendelkezik, amelyek nem önálló adótárgyak, hanem holt leltári tárgyai egy mezőgazdasági, erdészeti, ipari-, gyári-, vagy bányaüzemnek s amelyekből leírások az üzleti kiadások között elszámolva nincsenek, s mindebből kétségtelen, hogy a törvény értelmében elhasználás fejében rendes évi leírás csak a holt leltári tárgyat képező, tehát házadó alá nem eső, hanem 3*