Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

34 .7. V. H. Ö. 11. §. 2. p. — Tatarozási és karbantartási költségek. igazoltan terhelő tatarozási és karbantartási költségeknek a teljes összegét kell levonásba hozni, ha a házbirtokos adózó a végeztetett tatarozási és karbantartási munkálatokkal kapcsolatosan olyan házadókedvezményben részesül, amely kedvezmény alapján a tatarozási és karbantartási munkálatok költsége egy részének a levonását az államkincstár, az adózó kivetett házadójából és járulékaiból megengedi., (293. számú jogegységi megállapodás. — 1937.) A J. V. H. ö. 11. §-ának 2. pontja nem teszi lehetővé annak vizsgálatát, hogy a korábbi adóévekben történt jövedelem-adókivetések során mi alapon mily összegű tatarozási és karbantartási költséget vettek figyelembe. A panaszos azt tartja sérelmesnek, hogy a b.-i VI. L.-utca 7/b. számú háza után tatarozási költségek fejében csak a bérjövedelem 10%-át vonták le, jóllehet a házat az 19B5. évben 14.000 pengőt kitevő költséggel átalakíttatta és tataroztatta. A panaszos egyébként már a bevallásában és a fellebbezésében előadta, hogy a végzett munkálatokra vonatkozó számláit a házadókedvezmény igénylésével kapcsolatban az illetékes sz.-i adófelügyelőséghez adta be, az adófelügyelőség azonban még a panasz beadása idején sem hozta meg a határozatát. Ily tényállás mellett a panaszos által megjelölt bizonyítékoknak hivataltól való beszerzését mellőzni nem lehetett volna. A házadókedvezményre vonatkozó iratokat tehát pótlólag be kell szerezni és azok alapján s a J. V. H. ö. 11. §-ának 2. pontjához tartozó utasítás (2) bekezdésében foglaltak szem előtt tartása mellett minden egyes munkálatra nézve különkülön kell elbírálni, hogy azoknak a költségei mennyiben minősíthetők a nyers bérjövedelemből levonható tatarozási, illetőleg a rendszerint szükséges tatarozások mérvét meghaladó, vagy új létesítmények esetén le nem vonható beruházási kiadásoknak. Egyébként — a m., kir. adóhivatalnak az iratok közt lévő 7280/1936. számú jelentésében foglaltakra tekintettel — megjegyzi a bíróság, hogy a 293. sz. jogegységi megállapodásában kifejezett álláspontja és állandóan követett gyakorlata szerint a jövedelemadó kivetése során a házbirtokból származó jövedelem kiszámításánál a J. V. H. Ö. 11. §-ának 2., pontja alapján az épületek nyers bevételéből termelési és kezelési költségek címén a tényleg felmerült és az adókötelest igazoltan terhelő tatarozási és karbantartási költségeknek teljes összegét kell levonni abban az esetben is, ha a házbirtokos adózó a végzett tatarozási és karbantartási munkálatokkal kapcsolatom san olyan házadókedvezményben részesül, hogy az államkincs-