Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

16 J. V. H. ö. 5. §. (1) bek. 101 a. p. — Közszolgálatban állók adómentessége. A szabályrendelet 8. §-a szerint pedig a cég alkalmazottjainak alkalmazására nézve akként rendelkezik, hogy amenynyiben külön szerződéses kikötés nincsen, az alkalmazásra a kereskedelmi, illetve az ipartörvény rendelkezései az irányadók. A panaszos tehát egy cég kereskedelmi alkalmazottja, amely cég azáltal, hogy az üzletet maga a székesfőváros közönsége folytatja, sem hatósággá, sem hivatallá nem minősül. Nincs kizárva ugyan az, hogy a hatóság a törvény által létesített valamely közigazgatási tisztviselői állásban levő alkalmazottját akként alkalmazza, hogy őt szolgálattételre a hatóság valamely kereskedelmi, vagy ipari vállalatához rendeli s ez a körülmény nincs befolyással arra, hogy az illető hatósági személy törvényes tisztviselői illetményei továbbra is közszolgálati illetményeknek tekintessenek, a panaszos azonban a székesfővárosnak nem tisztviselője s így ő abban az esetben sem minősíthető székesfővárosi közhivatalnoknak, ha a cég külön jogi személynek nem volna tekinthető, mert ebben az esetben is mint a székesfővárossal szerződéses viszonyban álló magánszemély, közszolgálati alkalmazottnak épúgy nem tekinthető, mint az a vállalkozó, aki szerződés alapján a szerződés tartama alatt a főváros részére rendes díjazás mellett valamely munkát teljesít. (1508. számú elvi jelentőségű határozat. — 1921.) Pénzügyőrségi közeg tettenérési jutaléka nem szolgálati járandóság. Az adózó fél egyedül azt panaszolja, hogy az adófelszólamlási bizottság a jövedéki kihágásokból befolyt és a részére kifizetett 18.104 korona tettenérési jutalékot szolgálati járandóságnak nem minősítette és mint szolgálati járandóságot a jövedelem- és hadinyereségadó alól nem mentesítette, hanem azt teljes egészében adóköteles jövedelemnek vette és állította be az adóalapba. Ehhez képest a panasz a jövedelemadó leszállítására és a hadinyereségadó törlésére irányul. A panaszt azonban jogosnak elismerni nem lehetett. A tettenérési jutalék ugyanis nem közpénztárból, hanem abból a bírságból fizettetik, amelyet a jövedéki kihágás elkövetője fizet be a jövedéki bírságalapba, a jövedéki kihágást elkövető fél által befizetett bírság csak átmenetileg szerepel a közpénztárban és a bírság-felesleg is nem a kincstár javára, hanem a jövedéki bírságalap javára nyer elszámolást, amiből kétségtelen, hogy ez a jutalék a panaszos félnek közpénztárból húzott sem állandó, sem változó szolgálati illetményének nem tekinthető s így a tettenérési jutaléknak adómentessége ezen