Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

192i:XXXIX. tc. 57. §: — Közigazgatási bírósági 175 panasz. vételtől úgy az általános, mint a fényűzési forgalmi adó és áruszállításokra megszabott (százalékos okirati) illeték is lerovatott. Az ily bevételek ugyanis az 1921:XXXIX. tc, ,37. §-ának 10. és 14. pontjai értelmében nem esnek általános forgalmi adó alá és pedig a vonatkozó törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint nem azért, mintha a törvény általános forgalmi adómentességet kivánt volna ezeknek a bevételeknek biztositani, hanem azért, hogy a kettős megadóztatás elkerültessék, amennyiben nemcsak a fényűzési forgalmi adó, hanem az árúszállítás után járó okirati illeték is lényegében szintén forgalmi adó. A bizonyításnak innen elrendelt kiegészítése során a pénzügyi hatóság a panaszos közbenjöttével megállapította, hogy az 1925. és 1926. években 16.078 pengőt tett ki az általános forgalmi adóösszeg, amelyeket a panaszos ugyanazon bevételei után a fentebbiek szerint ismételten fizetett be Ezért, tekintettel arra, hogy a befizetés időpontjától a kérvény benyújtásáig, 1927. évi augusztus hónap 9-éig még 5 év el nem telt, ennek, az összegnek a visszatérítését, illetve a panaszos folyó tartozásába való beszámítását el kellett rendelni. (1578. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) 57. §. — Közigazgatási bírósági panasz. A kivetésszerűen, átalányozás útján megállapított forgalmi adó jogossága és helyessége kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslat elbírálása a magyar királyi közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. I. A panasszal megtámadott határozat az adózónak általános forgalmi adóját 1925. évre, kivetésszerűen átalányozás útján állapítja meg és a panasz e kivetésszerű áíalányozási jogosságát, illetve helyességét támadja. Eljárt m. kir. pénzügyigazgatóság a felterjesztő jelentésében a bíróság illetéktelenségének kimondását kéri és a m. kir pénzügyminiszter, 1929. április 27-én 38.475/1929. sz. átiratában, a hatásköri kifogást fenntartotta. Az 1896:XXVI. tc. 131. §-a értelmében, a bíróság az ügy érdemébe bocsátkozás előtt, elsősorban a hatáskör kérdésében határoz. II. A hatásköri kifogás indokolásául a m- kir. pénzügyigazgatóság a 29.500/925. P. M. sz, rendeletre, a miniszteri átirat pedig a 174.7017/928. sz. előző átiratára hivatkozik. A hatásköri kifogással kapcsolatos álláspontját a m. kir- pénzügyminiszter ezen hivatkozott 1929. évi március hó 5-én 174707/ 192& sz. a. e bíróság elnökéhez hasonló ügyben intézett átirata