Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])
160 1921.XXXIX. tc. 37. §. — Mentességek. hasznára irányuló célzatánál fogva nem tekinthető a saját szempontjából közcélt szolgáló oly kereseti tevékenységnek, amelyből származó bevétele az 1921:XXX1X. tc. 37. §-a alá vonható adómentes bevételt képezhetne, hanem e törvény 31. §-ának (1) bekezdése értelmében általános forgalmi adókötelezettség alá eső áruszállításnak, miért is az ebből származott bevételei után lerótt általános forgalmi adója visszatérítésére jogos igényt nem is tarthat. (1676. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) Mérőkészülékek felszereléséből és fenntartásából eredő bevétel olyan községi villany- és légszeszműnél sem esik általános forgalmi adó alá, amely nem maga termeli, hanem csak transzformálja az áramot és ezt a transzformált áramot adja el a. fogyasztónak. Nem vitás, hogy a P. város tulajdonát képező villamostelep és légszesztelep a városnak olyan üzemei, melyeknek kizárólag a villanváram és légszesz szolgáltatásából származó bevételei az 1921:XXXIX. tc- $1. §-ának 3. pontja értelmében nem esnek általános forgalmi adó alá. Ezen törvényben biztosított adómentességen nem változtat azon körülmény, hogy a városi villanyostelep időközben a villanyáram technikai előállítását beszüntetve, gazdaságosabb célból az áramot a Dunagőzhajózási vállalat p.-i cégtől szerzi is be és a saját üzeme útján adja tovább fogyasztóinak, mert sem a most hivatkozott törvényszakasz, sem a 130.000/ 1921. P. M. sz. végrehajtási Utasítás idevonatkozó 23. §-ának (1) bekezdése nem követeli meg, hogy a szállított villanyáramot a városi (községi) müveknek kell előállítaniok, csak azt, hogy a villanyáram szolgáltatásának községi, vagy városi kezelésben levő villamossági müvek által kell történnie, aminthogy itt így is történt. A panaszos terhére nem is ezen a címen, hanem azért írták elő a sérelmezett általános forgalmi adót, hogy a villanyáram és légszesz-szállításokkal kapcsolatosan alkalmazott villanyáram- és légszeszmérők bérdíjában az 1921. évi szeptember 1-től, illetve az 1924- évi január 1-től az 1926. évi május 31-ig terjedő időben beszedett bevételeit nem adózta meg. A panaszos ezen forgalmi adó kirovásának a jogosságát azon okból támadja, hogy a mérőkészülékek felszerelése és fenntartása a villamosáram és légszesz szolgáltatásával szoro^ san összekapcsolt és attól elválaszthatatlan olyan teljesítmény, melynek bérdíjában szedett bevételei a V. U. §-ának (1) bekezdése értelmében forgalmi adó alá nem vonhatók. A bíróság a panaszt helytállónak találta. Maga a panasszal megtámadott 53.537/1926. sz, pénzügy-