Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])
10 J. V. H. ö. 3. §. (2) bek. — A kiskorú gyermekek adókötelezettsége. A nem vitás tényállás szerint a panaszos feleségével 193& június 24-én lépett házasságra. A panaszos 1937. évi jövedelemadóját az alsóbbfokú adókivető hatóságok úgy állapították meg, hogy adóköteles illetményéhez hozzáadták a feleségének 1986. évi egész illetményét, vagyis 3667 pengőt. A panaszos álláspontja szerint elvileg feleségének csak a házasságkötés után esedékessé vált illetményeit lehet az ő jövedelméhez hozzáadni, de mert az erre az időre eső illetmény nem haladta meg a ,3600 pengőt, a hozzászámításnak ebben az esetben helye nincs. A jövedelem- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500. P. sz. Hivatalos összeállítás (J. V. H. Ö.) 3. §. (1) bekezdése a férjjel közös háztartásban élő feleség jövedelmének a férj jövedelméhez való hozzászámítását rendeli el, amiből következik, hogy a feleségnek a házasság megkötése előtti időből származó jövedelme nem számítható a férj jövedelméhez. A házasság megkötésétől az év végéig a panaszos feleségének szolgálati viszonyból eredő 1833 P jövedelme volt., Az idézett §. (5) bekezdésének 2. pontja pedig úgy rendelkezik, hogy a feleség adómentes szolgálati illetménye nem számítható a férj jövedelméhez és a J. V. H. ö. 5. §. 10. b) pont szerint az évi o600 pengőt meg nem haladó szolgálati illetmények nem esnek jövedelemadó alá. Minthogy a most tárgyalt esetben nem vitás, hogy a feleségnek az adóévet megelőző évben kifizetett adóköteles illetményei az egész évben meghaladták a 3600 pengőt, ezért ennek az önmagában már adóköteles szolgálati illetménynek azt a részét, amely — a házasság megkötése után. kerülvén folyósításra — már a férj rendelkezése alá került: ez utóbbinak egyéb jövedelméhez hozzá kell számítani. Ez a félévi illetményösszeg 1833 pengőt tesz ki, amelyből az azt terhelő tehertételek már levonattak, Hozzáadva ezt a férj nem vitás jövedelméhez: 5556 pengőhöz, 7389 P jelentkezik adóalapként, amely után — 1 családtag figyelembevétele mellett — a J. V. H. Ö. 22. §. (1) bek. szerint 253 P jövedelemadó jár. (2058. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) 3. §. (2) bekezdés. A kiskorú gyermekek adókötelezettsége. Az atyai fegyelem alatt álló gyermeket az adótétel alkalmazása szempontjából akkor is az atya háztartásához tartozó családtagnak kell tekinteni, ha a gyermeket a szülők házasságának megszűntével az anyánál helyezik el. A panaszos sérelmesnek tartja, hogy terhére a jövedelemadó felemelt tételét alkalmazták, jóllehet gyermeke részére,, aki anyjánál lakik, havi 50 P tartásdíjat fizet. A panasz alapos.
