Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

144 Í921.XXXIX. tc. 3i. §. — Az általános forgalmi adó alapja. bizományi részvénytársasággal (alább „Burgonya" rövidített jelzéssel), mely azután a közlött adatokból kiszámítja az egységárakat és ha a gyárak közül valamelyik az egységáron felül adott el, attól az így mutatkozó különbözetet beszedi és azoknak a gyáraknak juttatja amelyek viszont a megállapított egységáron alul adtak el, hogy így az elért árak kiegyenlítessenek. Így kapott a panaszos a „Burgonyá"-tól 1928. áprilisban 7.168 P 59 fillért. Először is kétségtelen, hogy ezt az összeget a panaszos az általa eladott keményítő vételára fejében kapta, mert ezzel az összeggel megnöveltetett az a bevétele, amit az általa eladott keményítőért kapott, mert most már a panaszos a keményítőért nemcsak azt a kapta meg, amit a vevőitől vett be, hanem még azt is, amit ezen eladási ár növelésére, vagy kiegészítésére a „Burgonyá"-tól kapott, s most már olybá tekintendő, hogy a panaszos a keményítőt a vevőktől kapott és a „Burgonyá"tól kapott összegek együttes összegéért adta el. Ez után az utólag elért ártöbblet után tehát a panaszos az általános forgalmi adót megfizetni tartozik. Második kérdés, hogy bír-e befolyással a panaszos adókötelezettségére az a körülmény, hogy az a négy gyár, amely a keményítőt az átlagáron felül adta el és az így elért árkülönbözetet a „Burgonyá"-nak befizette, ezen árkülönbözet után is, mely pedig a kérdéses négy másik gyárnak tulajdonában meg nem maradt, az áru eladásakor az általános forgalmi adót netán már lerótta. S ezt az adótöbbletet vissza nem kérte, vagy vissza nem kapta. A bíróság álláspontja szerint ez a körülmény a panaszos adókötelezettségére befolyással nincs, mert az a körülmény hogy más személy netán több adót fizetett, nem mentesítheti panaszost attól, hogy az őt joggal terhelő adó megfizetése alól mentesítessék, az pedig, hogy az állítólag a kötelesnél több adót lerótt négy gyár érdekei felett őrködjék s az általuk netán fizetni nem tartozott, de netán mégis lerótt adó visszatérítése iránt gondoskodjék, nem a m. kir. adókincstár tiszte. Mindezeknél fogva tehát a panasznak helyet adni nem lehetett. (1692. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) Szerzői jog értékesítéséből folyó bevételnek a szerzői díjra eső része nem esik általános forgalmi adó alá. A panaszostól a megtámadott általános forgalmi adót a szerzői jogok értékesítéséből befolyt bevétel után követelik, amelynek törlését a panaszos azért kérte, mert nemcsak a szerzők részére kifizetett összegek, hanem az általa élvezett juta-