Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

1921.XXXIX. tc. 30. §. — Az általános forgalmi 135 adó tárgya. ellenértéke egy része fejében bizonyos mennyiségű kilúgozott friss, vagyis nyers cukorépaszeletet tartozik a répatermelők­nek kiszolgáltatni, azonban ezek kérelmére a kiszolgáltatni köteles nyers répaszeleteket kiszárítja, és így szárított állapot­ban szolgáltatja ki a termelöknek, ezért azonban a szárítás költségeit a termelőknek felszámítja és tőlük meg is kapja. Ebből kétségtelen, hogy itt nem kiszárított répaszeletek eladása forog fenn, hanem a termelőket friss állapotban meg­illető répaszeletek kiszárítása és a szárítási költségek bevétele, vagvis ellenérték fejében teljesített munkateljesítmény. " Minthogy pedig a 1(26.000/1928. P. M. számú rendelet ér­tedmében nem esik általános forgalmi adó alá csakis a kilú­gozott répaszeletek friss, vagy szárított állapotban való eladá­sából származó jövedelem, ez a kedvezmény pedig kitérjesz­tőleg nem magyarázható, ennélfogva a panasznak helyet adni nem lehetett. (1744. számú elvi jelentőségű határozat. — 1931.) A jutalékot kapó üzletlerakatvezető, aki saját nevére kiváltott iparigazolvánnyal rendelkezik, az üzletmenet érdekében a saját jutaléka terhére alkalmazottakat vesz fel és ezek szolgálati illet­ményeit terhelő közterheket a jutaléka rovására fizeti ki, álta­nos forgalmi adó alá eső önálló kereseti tevékenységet kifejtő megbízottnak tekintendő. Az 1921:XXX1X. tc- 30. §. (3) bekezdése értelmében az önállóan és kereseti célzattal folytatott s így általános forgalmi adó tárgyát képező munkateljesítés alaLt az ellenszolgál­tatás fejében teljesített bármilyen természetű, — testi vagy szellemi — tevékenység kifejtését vagy bármily természetű, az áruszállítástól eltérő szolgálattételt kell érteni. A 29. §. (3) bekezdése nem tekinti önálló kereseti tevé­kenységnek és így forgalmi adó alól kiveszi azoknak a tevé­kenységét, akik bér- vagy szolgálati viszonyban állanak. Ezeket a törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1921. évi 1530.000 számú utasítás 7. §-a példaszerűen fel is sorolja. Ilye­nek a köz- és magánalkalmazottak, házi és gazdasági cselé­dek, ipari bérmunkások, stb. Bér-, illetve szolgálati viszony fenn- vagy fenn nem for­gása s ehhez képest a kereseti tevékenység önállósága vagy önállótlansága mindig csak esetileg állapítható meg. De ennek elbírálásánál az általános forgalmi adó szem­pontjából a vonatkozó megállapodás figyelembe vétele mel­lett a főszempont mindig az, hogy milyen a vállalt munka természete. A felmerült esetben a cég egy lerakatot létesített s a meg­állapodás az volt, hogy a céggel szerződő fél a saját neve

Next

/
Thumbnails
Contents