Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])
1921 .XXXIX. tc. 30. § - Az általános forgalmi 133 adó tárgya. 5. pontjában írt jogszabály, mint hitel- és kölcsönügyletből eredő bevételt kifejezetten adómentesnek nyilvánítja. De nem esik forgalmi adó alá a második tételcsoport sem, mert a beterjesztett levelezésből az állapítható meg, hogy a külföldi cég az adózónak a belföldi konjunktúra kihasználására hitelt nyújtott az akkori pénzszűke mellett előállott olcsó belföldi bőrnek bevásárlására, amelynél a külföldi cég az így megvásárolt bőrön elérhető nyereség felét kötötte ki, de kezdettől fogva az egész lebonyolítás az adózó cégre bízatott és így nincs alapja annak, hogy az adózó cégtől elkülönült új forgalmi adóalany állott elő, mert a rendes lebonyolítás mellett is, az áruk forgalmi adó alá, az adózó cég által történenedő eladáskor kerültek. Az a körülmény, hogy az adózó a hitelügylet ellenértékeként kikötött fele hasznot közös megállapodással előre meghatározva, a lebonyolítás előtt kifizette, külön áruszállítás megállapítására alapul nem szolgál. (1615. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Áruknak alkalmi egyesülésbe való bevitelét (a meta) nem lehel az egyesülők egymásközötti áruszállításának minősíteni és ea alapon forgalmi adóval megterhelni. Megállapítást nyert, hogy a panaszos cég (K„ I. és R. S.) és R. F. az 1922u november hónap 23-án létrejött részletes szerződéses megállapodás alapján alkalmi egyesülést (a meta) hoztak létre napraforgó vásárlása, feldolgozása és az így nyert termékeknek közös veszteségre és nyereségre való értékesítése céljából. A panaszos cég a közös üzlethez a tulajdonát képező 25.69*3 kg., míg a másik társ a tulajdonában lévő 22.Q19 kg. napraforgóval járult hozzá, mindkét árut kilogrammonként egységesen 65 koronával számítva. A megállapodás szerint a további napraforgó vételeket mindegyik fél csakis abban az árban számíthatja fel a közös üzletnek, amely árban a vásárlás igazoltan tényleg eszközöltetett. A nyersanyag vásárlása és a nyers termékek értékesítése közös megegyezés alapján történik. Az üzlet nyereségében és veszteségében a társult felek fele-felerészben osztozkodnak. Az iratok közt levő jegyzőkönyv szerint a társas üzlet 1923. évi január hónap 22-én, a társasüzletbe bevitt árúk eladása után, megszűnt és a panaszos cég a közös értékesítésre átadott és 1,670.045 koronára értékelt áru ellenében a leszámoláskor 2*350.000 koronát kapott kézhez, amely utóbbi öszszeg után a forgalmi adó a közös üzlet részéről lerovatott. A pénzügyigazgatóság a panasszal megtámadott fizetési