Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

192Í.XXXIX. tc. 29. §. — Az általános forgalmi adó 127 alanyai. földön irodája, raktára stb. legyen, tisztán alaki szempontból és a törvény célzatának meghiúsítását eredményező módon nem lehet olyképen értelmezni, hogy az irodának, avagy a raktárnak okvetlenül a külföldi sajátjának kell lennie, hanem a törvény célzatának megfelelően csakis úgy, hogy a külföldinek belföldön iroda, raktár álljon rendelkezésére, amely neki állandó lehetőséget nyújtson üzleteknek belföldön való kötésére és lebonyolítására. Az olyan belföldi bizományi iroda, amely valamely külföldi cég üzleteinek, vagyis ügyleteinek megkötésére és lebonyolítására szolgál, a forgalmi adó szempontjából joggal tekinthető a külföldi cég irodájának, telepének, vagy raktárának, habár ezek formailag a bizományos nevén szerepelnek. A kereskedelmi törvény 368. §-ában foglalt rendelkezés szerint kétségtelen továbbá, hogy a bizományi áru mindaddig a megbízóé, amíg a bizományos azt el nem adta. Ennélfogva az a külföldi, aki a belföldön árukat bizományi raktáron tart és megbízottja, a bizományos útján árukat rendszeresen áruba bocsát, teljes joggal tekinthető belföldön irodával és raktárral rendelkezőnek, belföldön áruszállítási ügyleteket kötőnek és így belföldön kereseti tevékenységet folytatónak. Ezutján a tevékenysége után tehát jogosan vonható a felhívott törvény 29. §-ának (6) bekezdáse alapján általános forgalmi adó alá és ezért az adóért a külföldinek belföldi megbízottja, a bizományos, a törvény 34., §-ának (4) bekezdése értelmében kétségtelenül egyetemleges felelősséggel tartozik, tehát annak megifzetésére a belföldi bizományos joggal kötelezhetőA panasznak ezen okokból ennélfogva helyet adni nem lehetett. (1690. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) Nem tekinthető a külföldi cég belföldre szállított árui ellenértékének teljes összege után forgalmi adó fizetésére kötelezett képviselőjéül az, aki a külföldi cég részére csupán a pénzbeszedési és az ezzel kapcsolatos számlaküldési, nyilvántartási és szorgalmazási teendőket végzi el. A panaszos részvénytársaság terhére kivetett forgalmi adót nem lehetett fenntartani a következő okokból: A pénzügyi hatóság a panaszos részvénytársaság terhére azért állapított meg 94,940.439 K általános forgalmi adót, mert az 1924. november 20-án kelt üzleti levél alapján a panaszos részvénytársaságot az 1921. évi XXXIX. tc. 29. §-ának (6) bekezdésére való utalással az A. b-i cég itt kereseti tevékenységet folytató belföldi képviselőjének minősítette és ennek folyományaképen a nevezett külföldi cég által a belföldön harmadik személyek részére, épúgy mint a panaszos részvény-