Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

126 1921 .XXXIX. tc. 29. §. — Az általános forgalmi adó alanyai. legalább is bizonyos ismétlődés tanúsítja, már pedig az egyesület, amidőn tagjainak részére bizonyos dijak szedése ellenében rendszeresen kedvezményes jegyeket eszközölt ki, hirdetéseket tartalmazó közlönyt adott el és hirdetéseket tett közzé, díjfizetés ellenében az egyesület helyiségében a kártyaés dominójátékot megengedte és az ahhoz szükséges tárgyakat rendelkezésre bocsátotta, díjfizetés ellenében nyelvtanfolyamot rendezett, berendezett dísztermét tagoknak és idegeneknek bérfizetés, világítási és fűtési díj ellenében ismételten rendelkezésre bocsátotta, tagjai részére belépődíj ellenében ismételten estélyeket rendezett kifejezetten bevételek elérése céljából; és végül, amidőn díjfizetés ellenében ruhatárt tartott fenn, nyilvánvalóan bevételi célzattal rendszeresen, illetve ismétlődően oly szolgálatokat teljesített tagjai és idegenek részére, amelyet a forgalmi adó szempontjából annál is inkább kereseti tevékenységnek kellett tekinteni, mert a panaszos egyesület semmivel sem igazolta, hogy e dijakat csupán az önköltségek fedezésére szedte, sőt maga is beismerte, hogy mindebből az önköltséget meghaladó bevétele volt. A panaszos adókötelezettségén nem változtat az a körülmény sem, hogy a panaszos egyesület jótékonysági célokat követ és a bevételi többleteket jótékonysági célra fordította, mert a fentemlített végrehajtási utasítás 13. §-a értelmében a kereseti tevékenységet folytató közcélú és jótékonysági egyesületek az esetben is forgalmi adó alá esnek e tevékenységüket illetőleg, ha az ebből származó bevételek közcélra, avagy jótékonycélra fordíttatnak is. (1647. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) "29. §. (6) bekezdés. Belföldön irodával és raktárral rendelkezőnek és belföldön kereseti tevékenységet folytatónak tekintendő az a külföldi, aki a belföldön árukat bizományi raktáron tart és megbizottja a bizományos útján árukat rendszeresen áruba bocsájt. A panaszos a tőle követelt általános forgalmi adó alól való felmentését kérte, mert ő nem a külföldi, hanem saját nevében kötötte összes üzleteit és mert ő egyetlen külföldi cégnek sem belföldi üzletvezetője, vagy megbizottja, hanem önálló bizományos-kereskedő, vele szemben tehát az 1921: XXXIX. tc.-nek sem a 29. §. (6) bekezdése, sem a 34. §. (4) bekezdése nem alkalmazható. A panasz alaptalan. A felhívott törvény 29. §-ának (6) bekezdésében foglalt és a belföldön folytatott kereseti tevékenység ismérve gyanánt felállított azt a feltételt ugyanis, hogy a külföldinek bel-