Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

1921.XXX1X. tc. 29. §. — Az általános forgalmi adó 110 alanyai. állapodást feltételez. A megállapodás az egyes cégek között létesült az E, R. K. felállítása, működtetése és fenntartása iránt. Működése azonban úgy az 1905. szeptember 1-én létrejött alapmegállapodás, mint a későbbi megállapodások tartalma szerint is az adminisztrációban merült ki, mert a cégek javára, vagy terhére semmiféle üzletet nem köthetett, az alkalmazottakat nem ő, hanem a cégek fogadták fel, amint ez a N. J. igazgató alkalmazására vonatkozó .1931. július 3-án kelt levélből, valamint az egyik alkalmazottnak a b.-i központi kir. járásbíróságnál 205.884/1927. sz. a. beadott keresetleveléből kitűnik, melyben követelését nem a panaszossal szemben, hanem a cégekkel szemben érvényesítette. Az E. R. K. a létrehozó cégekkel szemben nem mint harmadik személy jelentkezik, mert hiányzik a személyisége. Ugyanis az E. R. K. természeténél fogva nem természetes személy, de nem is kereskedelmi társaság, mert a részvénytársaság és szövetkezet létrejöttéhez bejegyzés szükséges, ami vitatlanul nem történt meg; nem betéti társaság, mert a tagok felelőssége tekintetében különbség nincs, nem közkereseti társaság, mert közkereseti társaság az 1875. évi XXXVII. tc. 64. §-a szerint akkor keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös cég alatt korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat és végül nem korlátolt felelősségű társaság, de magánjogi értelemben sem jogi személy, mert nincs jogalanyisága, már pedig a társas szervezet felruházása jogalanyisággal alkotja a jogi személyt. A jogalanyisággal való felruházás, azaz a jogi személy megalakulása és működésbe lépése az alapszabályok bemutatásával és záradékkal való ellátásával vagy más módon, mint bejegyzéssel történik, mert ez nvújt biztosítékot arra, hogy a jogi személy kellően szervezkedett meg és így vele jogi viszonyba lehet lépni. Mint említtetett, semmi adat sincs arra, hogy a panaszos központ alapszabállyal bírna, hogy cégjegyeztetett volna. Nem kerülte el a m. kir. közigazgatási bíróság figyelmét az sem, hogy alkalmi egyesülés formájában is fejthető ki általános forgalmi adó alá eső kereseti tevékenység, azonban a panaszos E. R. K. alkalmi egyesülésnek sem tekinthető, mert alkalmi egyesülés egy vagy több, előre meghatározott kereskedelmi ügylet tekintetében, közös haszonra és veszteségre keletkezhetik, a jelen esetben pedig ezek az ismérvek hiánytalanul nem forognak fenn. Minthogy pedig az E. R. K. a fentiek folytán sem természetes, sem jogi személvnek nem minősíthető s így jogalanyisággal sem bír, minek folytán jogok és kötelezettségek alanya sem lehet, fogalmilag kizárt az, hogy önálló bevétel elérésére