Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. Ö. í. §. 4. p. — Külföldön lakó külföldi 5 állampolgárok adókötelezettsége rendelkezéseiből kitűnően az ily külföldieknek magyarországi vállalatok, pénzintézetek részvényeiből eredő jövedelme jövedelemadó alá nem vonható: a kincstári előadó arra irányuló panaszának, hogy a bepanaszolt félnek a csanádi vasút és a W. waggongyár részvénytársaság részvényei után élvezett jövedelme adókötelesnek mondassék ki, — helyet adni nem lehet. (1311. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.) Ausztriában lakó osztrák állampolgárnak magyarországi részvénytársaságnál viselt igazgatósági tagságból származó jutaléka Magyarországon jövedelemadó alá esik.*) A panaszos sérelmesnek tartja, hogy mint Ausztriában lakó osztrák állampolgár a magyar birodalom területéről igazgatósági tagsági minőségéből folyó jutalékai után Magyarországon jövedelemadóval rótták meg. Ez a bíróság a panasz e részét nem találta alaposnak, mert az adóztatás szempontjából vitás járulék nem származik szolgálati viszonyból s míg így egyrészt azzal szemben az 1908:XIV. tc. 18. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint az adóztató állam illetékességét az adózó lakóhelye dönti el, alkalmazhatónak nem tartja, addig másrészt azt az 1909:X. tc. l.i §-ának 4. pontjába tartozó és így a magyar birodalomban jövedelemadó alá vonandó jövedelemnek minősíti. De nem mentesíthető a magyarországi adóztatás alól a Magyarbirodalom területéről húzott igazgatósági tagsági jutalék az 1909:X. tc. 8. §-ában érintett viszonosság alapján sem, sőt épen a viszonosság is a magyarországi adóztatást követeli meg. A m. kir. pénzügyminiszter ugyanis e bírósághoz intézett 1916. évi december 16-án kelt 69.(104. számú átiratában oda nyilatkozott, hogy a cs. kir. osztrák pénzügyminiszterrel megegyezett abban, hogy az Ausztria, vagy Magyarország területén űzött kereskedelmi és ipari foglalkozásokból eredő és az illető ország területén jövedelemadóval már megrótt jövedelem viszonosan adómentesen kezeltessék. Minthogy pedig a m. kir. pénzügyminiszter, mint egyezséget kötő fél, nyilatkozata szerint, az igazgatósági tagságból folyó jutalékot a kereskedelmi és ipari foglalkozásból eredő jövedelem csoportjába tartozónak minősíti, s ezt az álláspontot ez a bíróság is elfogadván nyilvánvaló, hogy a vitás jutalék összegét a magyarországi adóztatásnál a jövedelemadó alapjába be kell számítani. A panasznak az a része azonban, amely arra vonatkozik, hogy 3000 K fizetés Magyarországon jövedelemadó alá nem * Ez az elv vállozatlanul megáll minden olyan államra, amellyel az 1925:XXXIX. tc.-kel egyező adóügyi egyezményünk van.