Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. ö. 5. §. — Ideiglenes adómentesség. 93; ján, miután a háza oly helyen épült, ahol előbb épület volt, részére 10 évi időtartamra terjedő ideiglenes házadómentességet engedélyezett és ezt a megállapítást a m. kir. pénzügyigazgatóság is változatlanul fenntartotta azzal az indokolással, hogy az ideiglenesen beépítve volt és évekkel ezelőtt lebontott épület helyét nem tekinthette olyan területnek, mint amelyen előbb épület nem volt. Ezen végzés ellen beadott és 25 évi ideiglenes adómentesség engedélyezésére irányuló panaszt helytállónak kellett elismerni, mert az adózó a szóban forgó épületet üres telken építette fel s így őt a H. H. ö. 5. §. (2) bekezdésének 2. pontjában biztosított kedvezmény megilleti. Az a körülmény, hogy a beépített területen évekkel előbb épület állott, jelen ügy elbírálásánál közömbös. (1751. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.) Az udvarban az épület két falának felhasználásával még be nem épített területen létesített műhely toldalék építkezésnek minősül, s mint ilyen ideiglenes házadómentességben részesítendő. A nem vitás tényállás szeiint a panaszosok a tulajdonukat képező IV., Kossuth Lajos-utca 508. hrsz. házban az udvarnak egyik sarkában a két már meglevő fal felhasználásával egy új fal húzása és üvegtető alkalmazása mellett létesített s 1000 K-ért bérbeadott műhely részére ideiglenes házadómentességet kértek, melyre vonatkozó kérvényükkel mindkét alsóbbfokú hatóság által elutasíttattak és a házadó 1000 K nyers házbérjövedelem figyelembevételével előiratott. Az 1909-ik évi VI. t. 29. §-ának b) pontja [H. H. Ö. 5. §. (1) bekezdés 2. pont] szerint ideiglenesen mentesek a házadó alól a toldalék építkezések, ha valamely fennálló épület előbb még beépítve nem volt területen eszközölt építkezéssel, vagy toldással, pótlással olv gyarapodást nyer, hogy ez által új adótárgy keletkezik. Minthogy pedig a panaszosok fentebb körülírt építkezése teljesen ily jellegű, amennyiben a szemlejegyzőkönyv szerint is a szóban forgó műhely eddig beépítve nem volt területen egy új fal és üvegtető építése által létesült, a panasznak helyet adni kellett. (1225. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) Az olyan beépítve volt területet, amelyet az újabb építkezést közvetlenül megelőzőleg huzamosabb időn át kert gyanánt használtak, a házadómentesség szempontjából be nem épített területnek kell minősíteni. Az 1925:XVIII. tc. II. fejezetében biztosított házadómentesség célja az építkezés előmozdítása mellett elsősorban a la-