Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

94 H. H. ö. 5. §. — Ideiglenes adómentesség. kások termelése volt, tehát az ezen törvényes rendelkezések alapján biztosított adómentesség iránt előterjesztett kérelmeket is főképpen abból a szempontból kell elbírálni, hogy az új építkezés folytán keletkezett-e új lakás. Az innen elrendelt bizonyítási eljárás során beigazolódott a másodfokú határozat indokaiban említett és a helyszíni szemle alkalmával jegyzőkönyvbe vett az a ténykörülmény, hogy azon a helyen, amelyen a szóbanforgó új épület emeltetett, az építést közvetlen megelőző nyolc évben épület nem állott és az a ház, amely ezen a területen korábban létezett, mintegy kilenc évvel az új épület keletkezését megelőzően teljesen lebontatott., Az új építkezés tehát új lakást termelt és ily módon a felhívott törvény II. fejezetével elérni kivánt célt szolgálta, miért is az új épületet megilleti az a kedvezmény, amely ezen törvény alapján az új lakások termelésére biztosítva van. Az 1925:XVIII. tc. 3. §-ának c) pontja alapján a harmincévi adómentesség a használhatatlan állapotban volt és teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületet is megilleti, mennyivel inkább megilleti tehát azt az új épületet, amelynek helyén az építkezést megelőző időben épület nem állott és az a használhatatlanná vált épület, amely egykor azon a helyen létezett, már mintegy kilenc esztendeje teljesen lebontatott. Ezt a területet, amely közel egy évtizeden át kert gyanánt használtatott, beépítve volt területnek a házadómentesség szempontjából minősíteni nem lehet és a ,3- §• a) pontja sem használja azt a kifejezést, hogy ahol „soha" épület nem volt, hanem olyan területről szól, amelyen „előbb", — az új építkezést közvetlenül megelőző időben — épület nem állott. A 3. §. a) pontjában foglalt rendelkezést ilyen megszorító módon alkalmazni a c) pont rendelkezésére tekintettel is nem szabad és jogosan igényelheti a panaszos arra az épületre nézve a harmincéves adómentességet, amelynek helyén mintegy nyolc évig ház nem állott és így az új építkezés által új adótárgy keletkezett. (1656. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) A H. H. ö. 5. §. (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából „teljesen lebontott épület" meghatározás alatt a teljesen 1 eb ontott épületrészt is érteni kell. A panaszosok födszinti házuknak egy részét teljesen lebontották, s mind a lebontott épületrész helyén, mind az azzal -összefüggő s előbb még beépítve nem volt területre toldaléképületet emeltek.