Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

72 H. H. Ö. 2. §. (1) bek. 6. p. — Állandó házadómentesség. hogy az adózó, a szemle és a nyilatkozat szerint, az utcára nyilb ebben a helyiségben egyes felek részére kész vagy félgyártmányokat szolgáltat ki, abban tehát kereskedelmi tevékenységet folytat. Ez a megállapítás azonban téves. Mert a helyszíni jegyzőkönyvben az adózó ily értelmű nyilatkozatot egyáltalában nem tett, abban ily megállapítás nincs is; az 1929. július hó 4-én kelt nyilatkozatában pedig erre vonatkozóan csupán annyit mond, hogy kizárólag irodai természetű munkákra és a felekkel való tárgyalásokra használt helyiségekben előfordul — tehát csak kivételesen történik meg — az is, hogy ott a felek kész vagy félgyártmányt vásárolnak. Arra nézve azonban, hogy az említett helyiségekben áruk volnának felhalmozva, az adózó ellenkező állításával szemben sem a szemlejegyzőkönyvben, sem az iratokban nincs adat. Ily körülmények között a szóbanforgó helyiséget üzlethelyiségnek minősíteni nem lehet, hanem azt állandó és rendes használatának megfelelően irodának kell tekinteni, amelyet a H. H. ö. 2. §-a 6. pontja értelmében, minthogy az üzem céljaira szolgál, állandó házadómentesség illet meg. (1803. számú elvi jelentőségű határozat. — 1933.) A feleség házában lévő ipari műhely állandó adómentességét nem érinti az a körülmény, hogy a műhelyt a férj — bérleti viszonyon kívül — használja iparűzés céljára, A H. H. ö. 2. §. (1) bekezdés 6. pontjában foglalt általános rendelkezés szerint az ipari műhelyek állandóan mentesek a házadó alók Ez az adómentesség a 4. §. (1) bekezdésének korlátozó rendelkezése értelmében — feltéve, hogy az illető helyiségek rendeltetésüktől nem vonatnak el, illetve más célokra nem használtatnak — csakis abban az esetben szűnik meg, ha azok bérbeadatnak. Arra, hogy a panaszos és felesége, a szóbanforgó kisipari mühelyhelyiségeket magában foglaló ház tulajdonosa között, a panaszos által használt mühelyhelyiségekre bérleti jogviszony állana fenn, panaszosnak ezzel ellentétes előadásával szemben adat nincsen. ellenkezően: nyilvánvaló, hogy annak, hogy a helyiséget ipari műhely céljára a férj használja, a férj'foglalkozásán és a közte és felesége közötti családi kapcsolaton kívül más jogalapja nincs, ez pedig a feleség tulajdonában levő épület házadómentességét hátrányosan nem befolyásolhatja. Ebből az előrebocsátottak alapján az következik, hogy az állandó házadómentesség a szóbanforgó helyiségekre nézve nem szűnt meg,