Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

€6 H.H.ö.2.§.(l)bek.6.p.— Állandó házadórnentesség. Amint e bíróság 27740/912. P. számú végzésében hivatkozott 92782/912 P. M. számú pénzügyminiszteri nyilatkozat is kijelenti: az a körülmény, hogy a könyvnyomda csak megrendelésre dolgozik, nem zárja ki a gyári jelleget, s a könyvnyomdát is lehet gyárnak, vagy gyárhoz hasonló ipartelepnek tekinteni, ha a gyár fogalmának egyéb ismérvei fenforognak; s ezen elvek figyelembe vételével már az alsóbbfokú hatóságok a Pesti Könyvnyomda részvénytársaság, valamint Hornyánszky Viktor nyomdájára nézve az állandó adómentességet a felterjesztett iratok szerint meg is adták. Minthogy az 1913. évi június lfr-án felvett jegyzőkönyv szerint panaszos helyiségeiben a nyomdánál 589, a kőnyomdánál 50, a könyvkötészetnél 13£J, a cinkografiánál 21, az expedíciónál 28, összesen 821 munkást alkalmazott: minthogy úgy a nyomdai, mint a könyvkötészeti vállalatnál — a betűszedéstől eltekintve — a munka tömegét gépüzem bonyolítja le, s a munkamegosztás elve az egész vonalon érvényesül: e bíróság a gyári jelleget megállapítván, azokra a helyiségekre, melyek a gyári ipar célját szolgálják, az állandó házadómentességet elismeri. Nem illeti meg azonban e mentesség az Egyetem-u. 4. és Reáltanoda-utca 5. számú egyesített épületben a földszinten levő nyilt utcai üzlet és raktárhelyiséget, valamint a Vármegye utcai házban a Vasárnapi Újság szerkesztőségének helyiségeit. Az adóköteles és mentes helyiségek bérértékének egymáshoz való viszonya a panaszos cég által aláírt jegyzőkönyvben 9/io és Vio arányban lévén megállapítva, ezt a bíróság az 1910. évi adóztatásnál elfogadja. A panasziratban foglalt ama kérelem, amely az 1911. és azt követő évek adóira vonatkozik, érdemlegesen nem volt a bíróság által elbírálható s az adófelügyelő elsőfokú határozat hozatalára volt utasítandó, mert a fellebbezés és a másodfokú hatóság döntésének tárgya csak az 1910-iki adó, — s ezzel kapcsolatban az adómentesség — volt, tehát az ítélet joghatályát is csak erre az évre kellett megállapítani. (1223. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) A gyári telepen kívül a gyár céljaira emelt raktárak után házadómentesség nem igényelhető. Az 1870. évi LI. törvénycikk 2. §-ának az 1868. évi XXII. törvénycikk 2. S-a k) pontjához tartozó rendelkezése [H. H ö. 2. §. (1) bek. 6. p.-hoz fűzött ut. (5) bek.] szerint ház-i adó alá nem tartoznak a gyáros tulajdonát képező és azokhoz hasonló iparépületeknek azok a részei, melyek nem lakásra, hanem az üzlet folytatására szolgálnak; a törvény ezen és